Néprajz a Tragor Ignác Múzeumban

Csukovits Anita

Néprajz a Tragor Ignác Múzeumban

1988–2018

INTÉZMÉNY- ÉS GYŰJTEMÉNYTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS

Múzeum

A rendszerváltást követően, 1990. május 1-én vette fel a múzeum Tragor Ignác nevét. Az 1990-es évek egyik hazai tudományos szenzációja az intézményhez fűződik, 1994–1995-ben történt a váci domonkos kripta feltárása, mely gazdag tárgyi anyaggal, a nevezetes váci múmiákkal és a 18. századról nyert új ismeretekkel gazdagította a múzeumot és a tudományt. Az intézmény 2003-ban a Pauer-házból átköltözött a Zrínyi utca 41/A szám alá, ahol a raktárak, műhelyek és irodák nyertek elhelyezést – az épületben kiállítás nincs.

A múzeum 2013-tól Vác Város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre, gyűjtőköre pedig 5 területre terjed ki, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, iparművészet, régészet.

2015 nyarán nyílt a Tragor Ignác Múzeum új állandó várostörténeti kiállítása – Ars Memorandi – Kapuk a múltra –, mely Vác történetét a török kiűzésétől a 19. század elejéig mutatja be. A következő év nyarán nyílt meg az új állandó kiállítás Memento Mori címmel. A kiállítások megrendezésére az ALFA program biztosított anyagi támogatást.

2016. október 1-től a korábban Váci Értéktár néven működő, képző- és iparművészeti gyűjteményeket őrző Pannónia Ház Kiállítóhely és tagintézményei a Tragor Ignác Múzeum részeként működnek tovább.

Néprajzi gyűjtemény

1988–2018 között a múzeum néprajzi gyűjteményi anyaga megduplázódott. Ez elsősorban két tényezőnek köszönhető: a városban történő régészeti ásatások során előkerült nagyszámú és minőségi újkori kerámiaanyagnak (köztük feltárt teljes fazekasműhelyek anyagának) és az 1994–95-ben feltárt váci domonkos kriptaleletnek, mely azóta méltán vált nemzetközi hírűvé.

A múzeum külső raktárába 2000-ben történt betörés a néprajzi gyűjteményből elsősorban a vallási néprajzi gyűjteményt érintette; szentképek, szobrok, feszületek tűntek el (összesen 65 tárgy).

A néprajzi gyűjtemény és a múzeum munkatársai részt vettek a Néprajzi Múzeum MaDok-programjának több projektjében (tárgyvásárlás és kiállítás 2006., Etnomobil 2011.).

Szervezeti átalakulás

A megyei múzeumi szervezet megszűnése sem a Tragor Ignác Múzeumot, sem a néprajzi gyűjteményt nem érintette negatívan. Az önállósággal a pályázati lehetőségeink javultak. A járási székhely múzeumok számára kiírt pályázatain az elmúlt években sikerrel pályáztunk. Pályázati forrásból többféle célt sikerült megvalósítanunk (honlapfejlesztés, digitalizálás, eszközbeszerzés, vándorkiállítás rendezése). A gyűjteménygyarapítás anyagi lehetőségei is javultak.

A korábbi kollegiális kapcsolati háló megmaradt, a múzeum és munkatársai – területi múzeumként – a Duna bal partján lévő kisebb muzeális intézmények részére rendszeresen nyújtanak szakmai segítséget (pl. Szob, Kismaros, Dunakeszi, Isaszeg).

Erőforrás-elemzés

A múzeumban 1988–2008 között két fő néprajzos muzeológus dolgozott – Csukovits Anita és Szűcsné Zomborka Márta. 2008–2015 között Csukovits Anita egyedül látta el a feladatokat. 2015-ben Szűcsné Zomborka Márta visszakerült az intézménybe, részben más, nem szakirányú feladatokkal, így a gyűjteményi munkát továbbra is elsősorban Csukovits Anita végzi. Tudományos fokozattal nem rendelkeznek. Publikációik tanulmánykötetekben, múzeumi periodikákban, regionális kiadványokban jelennek meg. Szűcsné Zomborka Márta szerkesztőként több helyi és régiós vonatkozású tanulmánykötet munkálataiban vett részt. Csukovits Anita a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság Pest megyei referense. Szűcsné Zomborka Márta a Pulszky Társaság alelnökeként végzett tevékenységéért 2017-ben Éri István díjban részesült.

A gyűjteményi munkát 1990-től gyűjteménykezelő segítette, 2016-ban a néprajzi gyűjteményben dolgozó munkatárs távozott az intézménytől, azóta a gyűjteményt jól ismerő, önálló munkavégzésre képes gyűjteménykezelőnk nincs. (A múzeum egyetlen gyűjteménykezelője jobbára a régészeti gyűjteményt látja el.) A gyűjtemény műtárgyvédelmét felsőfokú végzettségű restaurátor végzi.

Intézményi infrastrukturális helyzet

A múzeum 2003-ban költözött a korábbi, szűkös Múzeum utcai épületből egy, a város központjától távol eső irodaépületbe. Az épület több szempontból sem alkalmas múzeumépületnek:

  • távol esik a külön épületekben működő kiállítóhelyektől;
  • a raktárak túlzsúfoltak, 2003 óta a múzeum „kinőtte” az épületet;
  • a fűtéstechnika elavult, hűtéssel nem rendelkezik az épület;
  • a műtárgyak mozgatását nem segíti lift.

A néprajzi gyűjtemény tárgyai 6 raktárban – ebből sajnos egy külső raktár – nyertek elhelyezést gyűjteményi egységek szerinti bontásban (textil-viselet, kerámia, háztartás-kisipar, bútor, kriptalelet, koporsó). A textil-viselet és a kriptalelet-együttesek tárgyai fiókos szekrényekben (ezek régi faszekrények, melyeket régóta szeretnénk korszerű fémszekrényekre cserélni, de az anyagi eszközeink a cserét mindeddig nem tették lehetővé), a többi tárgy Dexion polcon, szabadpolcos elrendezésben vagy papírdobozban található. A néprajzi dokumentáció irodahelyiségben kutatható, levéltári dobozokban, savmentes dossziékban nyert elhelyezést.

Látványraktár kialakítása az épület izoláltsága és alaprajzi elrendezése miatt nem időszerű.

A kártevőkre érzékeny gyűjtemény állományvédelme folyamatos, az utolsó műtárgyvédelmi gázosítás 2018-ban történt.

Gyűjteményi adatok

Az önálló néprajzi leltározás 1968-tól vette kezdetét. A leltárkönyvben található 439 db tárgy, ami a korábbi, nem szakági bontású leltárkönyvekből került 1971-ben átleltározásra. Ez tekinthető a néprajzi törzsanyagnak. 1968 és 1988 között beleltározásra került néprajzi tárgyak száma: 3230 db. 2018 végéig beleltározott tárgyak száma: 7135 db. Néprajzi dokumentumok száma (önállóan leltározva 1982-től): 649 tétel. A kriptalelet-együttes 1801 darabból áll.

Nyilvántartási és digitalizálási helyzet

Leltározatlan tárgyak a gyűjteményben nincsenek, a leltározás folyamatos, elmaradás nincs. A beleltározott 7135 tárgyból hagyományos papíralapú kartonnal ellátott tárgyak száma: 6320.

A 2013–2014-es revízió során a műtárgyállomány digitális fotózása megtörtént. Ez alól kivételt képeznek a kriptalelet-együttes egyes, többnyire restaurálatlan viseleti tárgyai.

A számítógépes adatrögzítés a HunTeka programmal 2014 végén kezdődött meg, 1 fő kulturális közfoglalkoztatott bevonásával. A munka 2018-ban befejeződött, azaz a néprajzi gyűjtemény egésze (tárgyi és dokumentum egyaránt) – a múzeum első teljes gyűjteményeként – számítógépes nyilvántartással rögzítetté vált. A 2014-től használt programot 2018-ban pályázati forrásból megvásároltuk, azóta a saját szerverünkön működik.

A 2018-as járási székhely települések múzeumai számára kiírt és elnyert pályázata révén a nyilvántartó program elérhető a múzeum honlapján is: http://muzeumvac.hu/muzeum/adatbazis.html.

A program képkezelő modulja finomhangolásra szorul (2019. július), így nem minden feltöltött kép érhető el.

Archívumi és könyvtári gyűjtemények

Az eredeti fotókat tartalmazógyűjtemény a 20/2002-es NKÖM rendelet alapján létrejött új egység, gyarapítása intenzív. A múzeum régi adattári fotó- és filmtára mintegy 50015 db negatívot, 10112 db diát és közel 100000 digitális felvételt tartalmaz, ennek kb. 10%-a néprajzi felvétel (gyűjtési fotó, műtárgyfotó, eredeti fotó reprodukciója).

A múzeum könyvtára a négy szakág és a muzeológia alapvető szakirodalmát, továbbá Vác és a gyűjtőterület helyismereti irodalmát, valamint folyóiratait gyűjti. A könyvtár nem nyilvános (könyveink nem kölcsönözhetők), de kutatók számára előzetes bejelentéssel látogatható. A könyvtár állománya digitális adatbevitelre került a 2000-es évek elején, még a megyei múzeumi rendszer idején.

Az adatbázis ma is elérhető a http://94.199.48.18/Ferenczy_Muzeum_Szentendre.htm könyvtári weboldalon, a Könyvtárcsoport kiválasztása: Összes, Adott könyvtárban keres: Vác, Tragor Ignác Múzeum menüpont alatt.

Legfontosabb kiadványok

A megyei múzeumi hálózat megszűnése miatt a korábbi kapcsolat a Studia Comitatensia kiadvánnyal megszakadt. A múzeum saját sorozata, a Váci könyvek 2007-ben jelent meg utolsó alkalommal. Ennek fő oka, hogy a kiadvány megjelentetésével kapcsolatos pályázatok az elmúlt időszakban nem voltak sikeresek. Kiállításhoz kapcsolódó katalógust, múzeumpedagógiai füzetet több alkalommal jelentetett meg a múzeum. Saját anyagi forrásból jelent meg 2015-ben Csukovits Anita–Forró Katalin: Váci fényképes könyv című kötete, mely a múzeum fotógyűjteményének képanyagából válogat. A kötetnek néprajzi vonatkozásai is vannak.

Megjelenés alatt: Csukovits Anita: A domonkos kripta kincsei 1. A koporsók (katalógus)

Állandó kiállítások, legfontosabb időszaki tárlatok

A múzeumnak állandó néprajzi kiállítása jelenleg nincs. Az 1994–2009 között bemutatott állandó várostörténeti kiállításnak volt a váci hagyományos kultúra jellemző elemeit is felvonultató része.

A Tragor Ignác Múzeum a 18. századi Vácot bemutató Ars Memorandi kiállításán szerepelnek tárgyak a néprajzi gyűjtemény anyagából. A Memento Mori című állandó kiállításunk, mely eredeti formájában 1998-tól volt látható, 2016-ban új külsővel és tartalommal – de a nemzetközileg bevezetett régi néven – nyílt újra. A forgatókönyvet írta és a kiállítást rendezte Csukovits Anita, a megvalósításban közreműködött Szűcsné Zomborka Márta.

Néprajzi, illetve jelentős néprajzi anyagot is bemutató interdiszciplináris időszaki kiállítások – rendezőjük Csukovits Anita:

  • 1989 Ó, te áldott kender – Görög Templom
  • 1994 Boldogasszony vendégségében (a váci Hétkápolna) – Görög Templom
  • 1995 Népies üvegképek – Görög Templom
  • 1998 Kuris Lajos és Tóth László tojáspatkoló kiállítása – Hincz Gyűjtemény
  • 1999 Zorkóczy Miklósné babakészítő kiállítása – Görög Templom
  • 1999 Pásztorélet és művészet Vác környékén – Hincz Gyűjtemény
  • 2000 A váci egyházmegye ezer esztendeje – Görög Templom
  • 2001 Kényszer szülte művészet – Görög Templom
  • 2002 A Kossuth kalaptól a Kossuth kifliig – Hincz Gyűjtemény
  • 2004 Rózsa, rózsa mit csinál? – Görög templom
  • 2004 Lélek és bor két atyafi – Hincz Gyűjtemény
  • 2005 A Főtér – a fő tér – Görög Templom
  • 2006 „Kettőn áll a vásár” – Görög templom
  • 2008 A Duna – az ember és a folyó – Görög templom
  • 2009 Allegorie auf die Vergänglichkeit – Halle, Kunstverein Talstrasse
  • 2009 Vác a 18. században
  • 2011 Több nyelven – egy akarattal, népi és nemzetiségi kultúra a Kádár-korszakban
  • 2013 Ha az úristen kiszólít, így temessenek el – szakrális emlékek a váci domonkos kriptából
  • 2014 „Esendő az ember, hajlandó a pendely…” – higiénia, tisztálkodás, mosás és fehérnemű-viselet a 19-20. században
  • 2015 „Virágos vonattól a vöröskeresztesig” – az I. világháború emlékezete
  • 2015 A népi műveltség a közelmúlt és a jelen kultúrájában a váci járás településein (tárgy-, dokumentum- és adatgyűjtéssel egybekötött vándorkiállítás: Csővár, Püspökszilágy, Kosd, Vácduka, Kisnémedi, Váchartyán, Őrbottyán településeken)
  • 2018 „Kör, kör, ki játszik…” – Falusi és városi gyerekek élete és játékai 1900–1980.

Intézményi küldetés, koncepció változásai, projektek és együttműködések

Múzeum

A múzeum legfőbb problémáit – széttagoltság, megfelelő kiállítóterek hiánya – megoldhatná a meglévő múzeumi funkciót betöltő épületrészek és a hozzájuk kapcsolódó műemléki környezet egységes múzeumnegyeddé alakítása. Megvan a fenntartói szándék arra, hogy az új állandó kiállításnak otthont adó teljes épülettömb kisebb léptékű fejlesztések sorozatával Vác kulturális életének jelentős helyszínévé váljon. A múzeum így koncentráltan tudná kínálni szolgáltatásait, kiállításait, programjait a belvárosban. Lehetővé válna a nagy sikerű Memento Mori kiállítás bővítése. 2017-ben fenntartónk a Dunakanyar turisztikai fejlesztési terv keretében múzeumfejlesztésre egy milliárd forintot nyert. Ilyen mérvű fejlesztés a múzeum eddigi történetében nem volt. 2018-ban részt vettünk a pályázati anyag összeállításában, de a konkrét kidolgozás még nem kezdődött meg. Megvalósítása esetén indokolt lehet a múzeum jövőképének és a különböző fejlesztési irányoknak az újrafogalmazása.

A múzeum önállóvá válásakor fogalmazta meg küldetésnyilatkozatát, mely ma is aktuális.

A váci Tragor Ignác Múzeum célja Vác és környéke kulturális javainak, az emberi kultúra mindenkori emlékeinek, szellemi és anyagi örökségének védelme és társadalmi hasznosítása. Az intézmény a működési engedélyében meghatározott területen és gyűjtőkör alapján gyarapítja a múlt tárgyi és szellemi dokumentumait együttműködésben a város és a régió polgáraival. Tudományos kutatótevékenységét, a gyűjteményt őrző, rendszerező, feldolgozó és közreadó munkáját a kulturális örökség átörökítése, a helyi identitás erősítése, valamint a kulturális gazdaság fejlesztése szándékával végzi. Működése során kiemelt figyelemmel követi a társadalmi integráció és a fenntartható fejlődés alapkérdéseit.

A múzeum folyamatosan mélyíti és szélesíti kapcsolatait a város oktatási-, kulturális intézményeivel és civil szervezeteivel. Nyitottunk a legfiatalabb múzeumlátogatók felé is. Bővítettük az óvodásoknak szánt programcsomagunkat, amelyet véleményeztettünk óvodapedagógusokkal. Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva folytattuk az óvodások számára kidolgozott programjaink megvalósítását.

A múzeum 2013-tól – Magyarországon elsőként – külföldi egyetemi hallgatók számára biztosított szakmai gyakorlati helyet az Erasmus Placement nemzetközi programba való bekapcsolódással. A múzeum szerepel az EU nyilvántartásában is mint Erasmus szakmai gyakorlati helyszín. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemmel állunk partnerkapcsolatban. 2013-tól minden évben két hallgató (alap- és mesterszakos egyaránt) érkezik 2–3 hónapra múzeumi gyakorlatra.

Múzeumunk szakmai munkájának elismerése, hogy 2017 áprilisától intézményünk kapcsolódhatott a Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyik igazgatóságaként működő Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ koordinátori hálózatához.

NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYAI

Mivel a hagyományos néprajzi tárgyak gyűjtése egyre nehezebb, a néprajz tárgya változóban van, a feladat kettős: megmenteni a múlt még begyűjthető tárgyi emlékeit, és dokumentálni a változásokat.

Napjainkban a múzeumok korlátozott anyagi lehetőségei, a hagyományos népi kultúra tárgyi emlékeinek anyagi felértékelődése és fogyása miatt a múzeumok figyelme a közelmúlt és a jelen tárgyi emlékei felé fordult. A múzeum néprajzi gyűjteményének gyűjteményezési prioritásai:

  • a közelmúlt még beszerezhető tárgykultúrájának emlékanyaga, a kivetkőzés utáni viseletek, a lakáskultúra házilagos készítésű tárgyai, a városi és vonzáskörzetbeli folklór tárgyi emlékei;
  • fotódokumentumok gyűjtése – lehetőleg eredeti, szükség esetén reprodukciók megszerzése;
  • népművészeti tárgyak gyűjtése, illetve a szakrális gyűjtemény ellopott tárgyainak pótlása hasonló jellegű tárgyak gyűjtésével;
  • a gyűjtemény gyarapítása kisváci vonatkozású tárgyakkal.

Jelentős probléma ugyanakkor, hogy gyarapodásra nem sok hely van, a Zrínyi utcai épületbe költözéskor kapott tereket a tárgyak teljesen megtöltötték, a raktárak telítettek.

Néprajzos dolgozók szerepvállalása múzeumpedagógiai, ismeretátadási, oktatási területen

A Tragor Ignác Múzeumnak nincs a hagyományos népi kultúrát bemutató kiállítása, de állandó múzeumpedagógiai kínálatában több olyan, különböző korosztályokra (óvodástól a középiskolásig) optimalizált program is szerepel, melyet Csukovits Anita közreműködésével, szakmai segítségével dolgoztak ki a múzeumpedagógusok (pl. Mesterségem címere, Ünnepkörök, Ökobarát múzeum). Az állandó programok mellett a Múzeumok Őszi Fesztiváljának kínálatában is évről-évre szerepel néprajzi hátterű program, 2018-ban pl. Vác és környéke szőlő- és borkultúráját mutattuk be. Ezek szakmai hátterét minden esetben a néprajzos muzeológus biztosítja.

A helyi és környékbeli oktatási intézményekkel jó és rendszeres a múzeum kapcsolata, ez megnyilvánul vándorkiállítások (pl. A népi műveltség a közelmúlt és a jelen kultúrájában a váci járás településein), előadások és kihelyezett múzeumpedagógiai foglalkozások, vetélkedők kidolgozása és zsűrizés formájában egyaránt.

A váci középiskolák történelem érettségi tételei között évek óta visszatérően szerepel egy, Vác 18-19. századi életét bemutató tétel, melyhez segítségül a múzeum egy előadás-sorozatot kínál a kriptaleletek felhasználásával. A program a TÁMOP keretében, 2009-ben került kidolgozásra, színes múzeumpedagógiai füzet kiadásával együtt.

Egyéb, rendszeres városi vagy régiós szerepvállalások:

  • országos vagy nemzetközi televíziós ismeretterjesztés (többnyire a kriptaleletek vonatkozásában),
  • helyi televíziós ismeretterjesztés (szokások, ünnepek),
  • külső kiállítás rendezése,
  • zsűrizés kulturális és gasztronómiai rendezvényeken,
  • értékbecslési felkérés,
  • gyűjteményezési és műtárgyvédelmi tanácsadás kisgyűjtemények munkatársai részére,
  • kiállítások megnyitása a társintézményekben.

Filiák, tájházak

A Tragor Ignác Múzeum gyűjtőterületén több tájház és helytörténeti gyűjtemény működik, de ezek egyike sem tartozik a múzeum szakmai felügyelete alá. Kérésre szakmai segítséget nyújtunk (gyűjteményezés, nyilvántartás, revízió, prevenció és műtárgyvédelem, pályázati tanácsadás).

A múzeum néprajzi gyűjteményét érintő kiállítóhelye a Memento Mori Kiállítóhely (Vác, Március 15. tér 19.), a kriptalelet-együttest bemutató állandó kiállítás.


Irodalom

Asztalos István (szerk.)
1996   Múzeumok Pest megyében. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3. Szentendre: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága.

Zomborka Márta
1996   Vác, „Fehérek temploma” kriptafeltárás, 1994-95: az előzmények és a feltárás. Magyar Múzeumok 1996/1. 3–7.