Krajczárné Sándor Mária

Néprajz a Bihari Múzeumban

1988–2018

„Dankó Imre […] Igazgatása alatt tovább bővül a múzeumi hálózat is.

Ennek egyik legfontosabb egysége a Bihari Múzeum […] Bihar vármegyének már 1871 óta volt múzeuma Nagyváradon. A trianoni béke után az új megyeszékhelyen Tardy György helyi földbirtokos rendelkezett számottevő magángyűjteménnyel, melyet szívesen felajánlott volna múzeum céljára, de megfelelő épület hiányában erre nem kerülhetett sor. 1940–1944 között Nagyvárad visszatértével egy időre az ügy aktualitását vesztette. A második világháború után ismét többen próbálkoztak gyűjtéssel (Sándor Mihályné, Erdei Gábor stb.), de most sem akadt megfelelő épület a mindinkább gyarapodó – elsősorban néprajzi jellegű – gyűjtemény számára. […]

Ilyen előzmények után 1973-ban a városi cím elérésére törő Berettyóújfaluban újból felvetődik a múzeumszervezés gondolata. Dankó Imre buzdítására a tanács felújít egy saját tulajdonban lévő volt egészségházat s ezt átadják múzeum céljára. Sajnos, a korábbi bihari gyűjteményeknek már csak töredékét lehetett megmenteni, így 1974 nyarán Juhász Ágnes és Sztrinkó István egyetemi hallgatók Varga Gyula irányításával Berettyóújfaluban és környékén nagyarányú gyűjtőmunkát végeztek. Ebből az anyagból készítette el Varga Gyula az első állandó kiállítást, 1974 októberében. Az impozáns kiállítás első részében a Berettyóújfalu környékén feltárt régészeti emlékeket mutattuk be, a második rész „A régi Sárrét világa” címen néprajzi, népművészeti anyagot tartalmazott, a harmadik részben Bihar megye irodalmi emlékeit mutattuk be. 1974. október 1-től a múzeum függetlenített igazgatója Héthy Zoltán lett, aki az 1970-es években igen lendületes gyűjtő tevékenységet végez. Támogatja a múzeumot a Tardy család egy Amerikába szakadt tagja, Tardy Anna is, aki saját tárgyi emlékein túl több ezer dollárral járult hozzá a múzeum későbbi bővítéséhez. Sajnos 1983 óta, mióta Héthy Zoltán eltávozott, a múzeum vezetése megoldatlan, emiatt a múzeum belső rendje sok kívánnivalót hagy maga után.” RészletekVarga Gyula: A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Szervezet néprajzi gyűjteményei c. tanulmányából. [1]

INTÉZMÉNY- ÉS GYŰJTEMÉNYTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS

A Bihari Múzeum Berettyóújfaluban – a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Szervezet részeként – 1974 októberében nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a Fényes család egykori lakóházában. 2001-ben költözött a főtérre, a községházának emelt épület emeletére. 2012-ig a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagjaként működött a múzeum, majd 2013. január 1-jével Berettyóújfalu Város Önkormányzatának fenntartásába került, összevont intézményként a Sinka István Városi Könyvtárral. 2016. február 1-jétől az újonnan létrejött, szintén Berettyóújfalu Város Önkormányzata által fenntartott Berettyó Kulturális Központ tagintézménye lett. Munkáját humánerőforrással, valamint anyagi hozzájárulással két civil szervezet is segíti (Bihari Múzeum Baráti Köre, alapítás éve: 1991; Bihari Múzeumért Alapítvány, alapítás éve: 1992); s szoros együttműködést alakított ki 1993-as alapítása óta a Bihari Népművészeti Egyesülettel.

A Bihari Múzeum tájmúzeum, szakmai besorolása területi múzeum. Gyűjtőterülete az egykor történeti Bihar vármegye ma Magyarországra eső települései (1. a Berettyóújfalui járás közigazgatási területe, 2. a Derecskei járásból: Derecske, Esztár, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kismarja, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Pocsaj, Sáránd, Tépe települések közigazgatási területe, 3. a Püspökladányi járásból: Báránd, Bihardancsháza, Bihartorda, Biharnagybajom, Földes, Nagyrábé, Sáp, Sárrétudvari, Szerep települések közigazgatási területe).Gyűjtőköre: helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, illetve – 1998 óta – természettudomány.

A Bihari Múzeum munkatársai – a megyei múzeumi igazgatóság keretében – szakmai segítséget leginkább a Déri Múzeum néprajzos szakembereitől kaptak: állandó és időszaki kiállítások rendezésében, forgatókönyv- és kiadványlektorálásban, revízióban stb. A debreceni néprajzosok gyakran publikáltak évkönyvünkben. A szakmai kapcsolat a megyei múzeumi szervezet felbomlásával sem szűnt meg, továbbra is műtárgykölcsönzéssel, műtárgyvédelmi és egyéb szakmai tanácsokkal segíti a munkánkat.

A Bihari Múzeum alapításától kezdve kapcsolatot ápol a bihari térség kisebb településein található kisgyűjteményekkel, az itt élő magángyűjtőkkel. Az 1993-ban megnyílt nagyrábéi, illetve az azt követően létrejött szentpéterszegi tájház berendezésének gyűjtésében, a tárgyak kiválogatásában is közreműködtek a múzeum munkatársai.

A kistérségi együttműködés új lendületet és szervezeti keretet 2014-ben kapott, ekkor kezdődött el a Bihari Múzeum járási mintaprojektje, amelynek célja 11 Berettyóújfalu környéki településen található 15 kisgyűjtemény (önkormányzati vagy civil szervezet által fenntartott tájház, kiállítóhely és magángyűjtemény)[2] részére szakmai segítség nyújtása a muzeológiai és közművelődési munkákban. A program keretében kilenc kisgyűjteményben készült műtárgyvédelmi felmérés, több mint 400 tárgy részesült megelőző műtárgyvédelmi kezelésben. Négy állandó kiállítási egység, öt időszaki (vándor-) kiállítás valósult meg. A munkatársak kihelyezett formában múzeumpedagógiai foglalkozásokat, tematikus játszóházakat tartottak, falunapokon, települési rendezvényeken közművelődési programmal vettek részt. Kilenc kisgyűjteményben őrzött, összesen 200 – zömében néprajzi – műtárgy került ismeretterjesztő leírással a széles nyilvánosság elé a MúzeumDigitár internetes portálon. A helybéli lakosok bevonásával több településen elindult a néprajzi és helytörténeti adatgyűjtés. (A projekt menedzsere Kállai Irén etnográfus-múzeumvezető, az egyik szakmai megvalósítója Dr. Krajczárné Sándor Mária etnográfus-múzeumpedagógus volt; néprajzos külső szakértőként Kolozsvári István etnográfus vett részt a szakmai munkában.)

A Bihari Múzeum a következő években is folytatta a járási múzeumi munkát, további kilenc községgel bővítve az együttműködő települések számát. A 2015-ben elindított Mint(a) nagymamánál című, a 2014-es járási mintaprojektben részt vevő gyűjtemények tárgyaiból rendezett néprajzi vándorkiállítás bemutatása 12 településen valósult meg. (A kiállítást rendezte Korompainé Mocsnik Marianna etnográfus-múzeumpedagógus és Kolozsvári-Donkó Rebeka etnográfus, a Berettyó Kulturális Központ közművelődési egységének munkatársa.) A Kulturális örökségünk Biharban – a Bihari Múzeum II. járási múzeumprojektje keretében (2015. július 1. – 2016. június 30. között) Utazó múzeumként falunapokon és egyéb települési rendezvényeken többgenerációs családi programokkal, rendhagyó kiállításokkal, kézműves foglalkozásokkal vett részt a Bihari Múzeum.

2016-ban a magyarhomorogi települési könyvtár épületében, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár felkérésére a község önkormányzatának tulajdonában lévő gyűjtemény bemutatására került sor látványraktári formában megvalósuló kiállítás keretében. (A kiállítást rendezte dr. Krajczárné Sándor Mária.)

A járási projektek kiemelt néprajzi vonatkozású programja volt Komádi Város Önkormányzata, a Magyar Néprajzi Társaság Tájkutató Díj Alapítványa, valamint a Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár által 2015–2016-ra hirdetett kettős emlékév, a komádi születésű neves néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum egykori munkatársa, Molnár Balázs születésének 100., valamint halálának 30. évévfordulója alkalmából. Ennek részeként az intézmény vállalta, hogy elkészíti a Molnár Balázs munkásságát ismertető tablókiállítást, mely érintette a bihari térség komplex hagyományos paraszti életmódját is. A kiállítás 2016 szeptemberében nyílt meg, megvalósítói Kolozsvári-Donkó Rebeka etnográfus, Kolozsvári István etnográfus (a projekt külső munkatárasaiként) és Kállai Irén.

2016–2017 során két, öt-öt alkalmas néprajzi szakkör is megvalósult Körösszakálban a helyi általános iskolások részvételével (megvalósító dr. Krajczárné Sándor Mária).

ERŐFORRÁS-ELEMZÉS

Szakalkalmazottak

Etnográfus képesítésű muzeológus szakemberek

A Bihari Múzeumnak 1986-tól kezdve mindig volt etnográfus képesítésű muzeológusa, aki kezdetben a múzeumvezetői feladatokat is ellátta, valamint (2003-ig) az egyetlen muzeológusa volt a tagintézménynek (ezáltal a többi gyűjteménnyel kapcsolatos feladatok is rá hárultak, és a múzeumi közművelődési munkát is egy személyben ő látta el). 2003–2013 között már két néprajzos muzeológusa is volt a Bihari Múzeumnak, feladataik megosztódtak, de mindkettőjük munkája továbbra is kiterjedt minden muzeológiai szakágra. Szakmai segítséget a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága keretében a Déri Múzeum munkatársai nyújtottak.

1. Zsupos Zoltán etnográfus, múzeumvezető: 1986–1989.

2. Császi Irén etnográfus, múzeumvezető: 1989–1991.

3. Kállai Irén etnográfus, múzeumvezető: 1991–2016.
Munkakörök: 1991–2012-ig a Bihari Múzeum néprajzos muzeológusa, vezetője (1991–1992 megbízott múzeumvezető), 2012–2015-ig a Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár múzeumi szakmai vezetője és az intézmény vezetője, 2016-tól a Berettyó Kulturális Központ igazgatója.
Képzések: 2008-tól évente MOKK-os és egyéb továbbképzések, múzeumi vezetőképző, koordinátori, múzeumpedagógiai, esélyegyenlőségi, minőségmenedzsmenti, pályázatírási és egyéb témákban.
Nyelvtudás: angol, orosz egyetemi nyelvvizsgák (1986–89), olasz (alapszíntű képzési tanúsítvány, 2014).
Tudománymetriai adatok: tudományos folyóiratcikk 4 db, könyv szerkesztőként 2 db, könyvrészlet 5 db, tanulmány konferenciakötetben 2 db (ebből néprajzi témában 1 db), további ismeretterjesztő kiadvány 2 db.
Elismerések díjak: Berettyóújfalu Önkormányzatának Erdélyi Gábor-díja – 2004 (kulturális tevékenység elismerése), a Népművészeti Egyesületek Szövetsége által kiadott Király Zsiga-díj – 2015 (kulturális és népművészeti szervezői munka elismerése), a Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés Kölcsey Ferenc-díja – 2015 (a közművelődés területén végzett kiemelkedő színvonalú szakmai tevékenység elismerése).

4. Dr. Krajczárné Sándor Mária etnográfus, 2005-től okleveles múzeumpedagógus – PhD fokozatszerzés folyamatban, abszolutórium megszerzésének éve: 2018.
Munkakörök: 2003–2017 között etnográfus, muzeológus, majd 2018-tól etnográfus főmuzeológus, múzeumpedagógus munkakörön.
Nyelvtudás: C típusú középfokú nyelvvizsga latin nyelvből (2002–2003.), valamint egyetemi nyelvvizsga angol nyelvből (2000.).
Tudománymetriai adatok: tudományos folyóiratcikk 18 db (ebből néprajzi témában 8 db), könyv szerkesztőként 2 db, könyvrészlet 1 db (ebből néprajzi témában 1 db), további ismeretterjesztő könyv 4 db (ebből néprajzi témában 2 db).

Egyéb munkakörökben, etnográfus képesítéssel rendelkező, néprajzzal kapcsolatos feladatokat is ellátó szakemberek

2014.: Balázs Józsefné etnográfus (egyéb támogatott foglalkoztatási programokban),

2015–2018.: Korompainé Mocsnik Marianna múzeumpedagógus, etnográfus (2016–2017-ben múzeumvezető).

A Bihari Múzeum elismerései

A Bihari Múzeumot az „Év múzeuma” országos pályázaton két ízben (2004., 2011.) jutalmazták minisztériumi különdíjjal. 2015-ben pedig „Az év múzeuma, 2014” kitüntető címben részesült „a múzeumban őrzött tudás széles körű megosztásáért, az oktatásban, nevelésben játszott szerepéért a városban és a gyűjtőkörébe tartozó teljes területen”.

Kiemelkedő muzeológiai tevékenységének elismeréseként 2012-ben pedig a Bihari Múzeum elnyerte a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület Kismúzeumi Tagozata és Százhalombatta Város Önkormányzata által alapított Poroszlai Ildikó-emlékérmet.

INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTURÁLIS HELYZET

Épületek, raktári körülmények, látványraktárak

A Bihari Múzeum gyűjteményei és kiállításai az alapításkor a Kossuth u. 36. sz. alatti egykori polgári lakóházként funkcionáló épületben nyertek elhelyezést. Az 1989-es bővítés során a szomszédos épületet is hozzákapcsolták a múzeumhoz, itt két raktárhelyiséget, egy irodát és egy időszaki kiállítótermet is kialakítottak. Az egyre gyarapodó gyűjteménynek külső raktárakban, a város által biztosított lakótelepi pincehelyiségekben is biztosítottak helyet. A múzeumépület egyre romló állapota miatt 1990 óta napirenden volt a múzeum átköltöztetése. 1992-ben megszületett a döntés: a múzeum és a városi könyvtár új helyéül a főtéren álló egykor községházának emelt épületet jelölték ki. 1994-ben a régi múzeumépület szomszédságában elkezdődött építkezések miatt elbontották az alig öt éve kialakított raktárakat, irodát és időszaki kiállítótermet, ezért a gyűjtemény egy része az elbontott állandó kiállítás helyiségeiben, illetve ideiglenesen a város által felajánlott garázsokban nyert elhelyezést. Az egykori községháza felújítása után, csak 7 év múlva, 2001-ben költözhetett be a múzeum az épületbe: a néprajzi, történeti gyűjtemény részei a textil-, a kerámiatárgyak, illetve a fatárgyak közül a restaurált darabok az emeleti raktárakba kerültek, míg a néprajzi gyűjtemény kb. fele része a pincébe. A pincehelyiségek páratartalmát egy 2004-ben beszerelt nagy teljesítményű páraelszívó berendezés optimalizálta, ám a következő években megjelent belvíz ellen a gép sem tudott védekezni. A raktárhelyzeten Berettyóújfalu Város Önkormányzata által felajánlott különböző, ideiglenesen kiürült épületek segítettek. A pincéből műtárgyvédelmi szakember által megtisztított műtárgyakat áthelyeztük a külső raktárakba, s az utóbbi 12 évben többször is költöztettük. 2015-től a városközponthoz közeli régi iskolaépületben – amely mechanikai védelemmel és riasztóval is fel van szerelve – található a külső raktár. A tervek szerint a közeljövőben fognak – remélhetőleg végleges – elhelyezést nyerni a múzeum műtárgyai, szintén közel a városközponthoz, egy több szempontból alkalmasabb épületben, akár látványraktár funkcióval is kiegészülve.

A jelenlegi múzeumépület emeleti raktáraiban a beköltözést követően, revízióval egybekötött műtárgyfotózás után, 2003-ban a kerámiaraktárban, 2006–2008 között a pályázati támogatásból elkészített speciális textiltároló szekrényekben alakítottuk ki a raktári rendet, az egyes tárgyak helyét helyrajzi számmal láttuk el. A 2019–2020 során kialakítandó új állandó kiállítás a múzeumi helyiségek funkciójának megváltozásával jár majd: az egykori textil- és kerámiaraktár szekrényei, Dexion-Salgó polcai átkerülnek a korábbi kiállítóterembe, illetve raktárba, a két korábbi raktárhelyiségből egybenyitással alakítjuk ki az új néprajzi kiállítótermet.

Állományvédelmi helyzet, rekonstrukciók

A Bihari Múzeum gyűjteményeinek állományvédelmét a megyei múzeumi szervezet keretében a Déri Múzeum szakemberei látták el. Gyűjteménykezelő munkatársunk 2012-ben műtárgyvédelmi asszisztensi képesítést szerzett, feladata – továbbra is a megyeszékhely múzeumi restaurátorainak szakfelügyelete mellett – az újonnan bekerült tárgyak tisztítása, konzerválása.

1995–2000 között összesen 1 millió forinttal támogatta az NKA a Bihari Múzeum műtárgyainak – köztük jelentős néprajzi anyagnak: népi bútorok, használati tárgyak – restaurálását. 2005 során a pincehelyiség nedvességével megjelent penészgomba miatt fertőzött tárgyakon faanyagvédelmi szakértő végzett tisztítást és fertőtlenítést.

A múzeum épületében elhelyezett raktárakban a tárgyak többsége molinóvászonból varrt függönnyel védett, Dexion-Salgó polcokon nyert elhelyezést. A textiltároló szekrényekben a viseleti elemek egy részét szintén molinóvászon zsákban, az egyéb textil műtárgyakat pedig fektetve vagy rúdra feltekerve, egymástól savmentes agrofátyol fóliával elválasztva tároljuk.

A Bihari Múzeum minden kiállítótermében és raktárhelyiségében évente vegyszeres rovarirtásra kerül sor, a fényvédelmet az ablakokon elhelyezett UV-védő fólia látja el. Az állományvédelmi munkát egy – szintén pályázati forrásból beszerzett – többfunkciós mérőműszer, s egy párásító készülék is segíti.

GYŰJTEMÉNYI ADATOK

A Bihari Múzeum gyűjtőmunkája a bihari táj tárgyi emlékeinek, írásos hagyatékának megszerzésére irányul.

A néprajzi gyűjtemény alapját az 1974–75 folyamán, a Déri Múzeum munkatársainak gyűjtőmunkája révén bekerülő tárgyak, illetve az első bihari tájházként funkcionáló, 1960 és 1970 között működő berettyóújfalui Néprajzi Házból származó műtárgyak adták, továbbá elsősorban iskoláktól (Szentpéterszeg, Berekböszörmény, Berettyóújfalu) kapott gyűjtemények gyarapították. Mindezek főleg a paraszti háztartás és a gazdálkodás eszközeit foglalták magukban.

A Bihari Múzeum megalapítása óta fennálló állandó műtárgyraktár-probléma miatt nagyobb tervezett gyűjtésre nem kerülhetett sor, a néprajzi gyűjtemény elsősorban alkalomszerűen felajánlott tárgyakkal gyarapodott – nagyobb részben ajándékként, kisebb részben vásárlás útján. Ez utóbbira pályázati forrásokból, valamint az éves, csekély összegű (átlagosan 50.000 Ft-nyi) műtárgyvásárlási keretből fordítottunk. A néprajzi gyűjtemény gyarapodásában – főként az 1990-es években – jelentős része volt az évről évre megrendezett honismereti táborok néprajzi szakcsoportjai által végzett gyűjtőmunkának, illetve a magángyűjtők ajándékainak is.

Jelentősebb műtárgyegyüttesek: 1996-ban közlekedési eszközök, 1997-ben egy kovácsműhely teljes eszközkészlete, valamint két család hagyatéka (többek közt 20. század első feléből származó népi bútorok, használati tárgyak, viseleti darabok) került a néprajzi gyűjteménybe. A megvásárolt műtárgyak közül kiemelkedő a 19–20. sz. fordulójáról származó fekete-körös-völgyi román, valamint magyar viseletegyüttesek. 2004-ben került be Deczky János berettyóújfalui szűcsmester hagyatéka, műhelyének eszközkészlete, továbbá egy berettyóújfalui nagygazda család bútorai, konyhai edényei, gazdasági eszközei.

2006 elején a pincében tárolt, penészgombával fertőzött és a műtárgyvédelmi szakember által menthetetlennek ítélt műtárgyak leselejtezésre kerültek: ez a néprajzi gyűjteményből 161 tételnyi (181 db) tárgyat érintett. A következő évek műtárgyvásárlásai során a leselejtezett tárgyak pótlását tartottuk szem előtt, pl. 2016-ban nyílt lehetősége a múzeumnak hozzájutni két teljes szövőszékhez is.

Bihari Múzeum néprajzi gyűjteményében jelentős szerephez jutottak a területre jellemző tárgyalkotó népművészetet reprezentáló műtárgyak. Középtávú és éves gyűjteményezési tervünkben szerepel (a Bihari Népművészeti Egyesülettel tervezett közös, nagyobb szabású vándorkiállítást is tartalmazó projekttel összefüggésben is) Bihar jellegzetes kézművességét, illetve népművészetét reprezentáló darabok összegyűjtése, így a gyűjtemény bővítése többek között a komádi és a furtai hímzéssel díszített textilekkel, illetve a szűrrátétes textíliákkal. Ez utóbbi bihari eredetű díszítéstechnika, melynek ma élő képviselőitől, illetve már elhunyt alkotóitól is szeretnénk gyűjteni legalább egy-egy jellemző alkotást, kiegészítve eddigi gyűjteményünket. A továbbra is fennálló műtárgyraktározási problémák miatt azonban a múzeum lehetőségei korlátozottak.

NYILVÁNTARTÁSI, DIGITALIZÁLÁSI HELYZET

A Bihari Múzeum papír alapú nyilvántartást vezet, de valamennyi gyűjteményi leltárkönyve – így a néprajzi is – Excel adatbázisban számítógépen is elérhető. 2014-ben kezdtek el a munkatársak a MúzeumDigitár digitális nyilvántartó programmal ismerkedni, kezdetben leginkább a gyűjtemény internetes publikációjára használva. A 2017. évi járási múzeumi pályázaton elnyert összegből több gyűjtemény leltárkönyvét is migráltattuk Excel adatbázisból a MúzeumDigitár felületére, így a teljes néprajzi gyűjtemény – részben színes műtárgyfotóval, a 70–80-as években leltározott tárgyak esetében fekete-fehér műtárgyfotóval is – bekerült a rendszerbe. Az interneten való közzététel, a hiányzó műtárgyfotók elkészítése a közeljövő feladata lesz. Az intézmény emellett egy saját digitális nyilvántartó platform kialakításán is dolgozik, amely adatcsere-kompatibilis lesz bármely nagyobb gyűjtőrendszerrel.

ARCHÍVUMI, KÖNYVTÁRI GYŰJTEMÉNYEK

Adattár

A Bihari Múzeum egyik segédgyűjteménye az adattár, mindegyik muzeológiai szakágához kapcsolódó dokumentáció megtalálható benne. 1974-ben dr. Sándor Mihályné tanító néprajzi és történeti gyűjtéseinek átengedésével segítette kialakítását. 1978-ban a múzeumi pályázatokra beérkező dolgozatok és a Berettyóújfalu monográfia részgyűjtései kerültek bele ebbe a gyűjteménybe. 2018. év végén több mint 8000 tétel szerepel a leltárkönyvben: a gyűjtőterületre vonatkozó néprajzi, helytörténeti kutatások jegyzetei mellett kiadatlan tanulmányok, szakdolgozatok, eredeti dokumentumok másolatai, videófelvételek, hanganyagok, illetve a múzeum szakmai munkájával összefüggő dokumentumok találhatók ezen egyik legtöbbet kutatott gyűjteményi egységünkben. A 2002. évi nyilvántartási szabályzat értelmében az adattári témájú (elsősorban múzeumi rendezvényeket dokumentáló) fotókat külön leltárkönyvben tartjuk nyilván (2018-ban: 13 ezer db felvétel).

Könyvtár

A megalapításkor a múzeumi szervezet és az Egyetemi Könyvtár átengedett duplumanyagából létesítették a múzeumi szakkönyvtárat. Évente jelentős számú – nagy százalékban néprajzi témájú – könyvvel, folyóirattal gyarapodik, kisebb mértékben vásárlás útján, nagyobb mértékben ajándékozás, cserekapcsolatok révén. 2016 elején több, mint 3000 kötettel gyarapodott a könyvtár: dr. Barcsay László, Berettyóújfalu díszpolgárának hagyatékával (könyvek és folyóiratok) és dr. Ujváry Zoltán, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke professzorának ajándékával. 2018. év végén közel 15 ezer darabos volt a könyvtári gyűjteményünk (8789 db kötet és 5990 db periodika).

LEGFONTOSABB KIADVÁNYOK

A Bihari Múzeum Évkönyve

A Bihari Múzeum megalapítása (1974) után két évvel látott napvilágot első évkönyve, az azóta eltelt 45 esztendőben pedig még 10 kötet jelent meg kisebb-nagyobb időközönként. Leginkább a Bihari Múzeum gyűjtőterületéről publikálja a természettudományi, régészeti, néprajzi, irodalomtörténeti, képzőművészeti témájú tanulmányokat, de Bihar vármegye ma országhatáron túli területére is kitekintettek az egyes kötetek néhány írás erejéig. Évkönyvünk minden kötete tartalmaz néprajzi tanulmányokat, 2009 óta pedig a múzeum néprajzi gyűjteményének feldolgozásával (kerámia, textil) saját munkatársunk, illetve külső szerző publikált tanulmányt. (Kivételt képez a 2018-ban megjelent Bihari Múzeum Évkönyve XXIII., amely tematikus különszám a Barcsay család emlékére, ez nem tartalmaz néprajzi témájú írást.)

Bihari Diéta

1996-ban indult útjára a Bihari Diéta tudományos-ismeretterjesztő konferenciasorozat, amely különböző tudományágak legújabb, Biharral foglalkozó kutatási eredményeit mutatja be. 2007-től a Bihari Múzeum és civil szervezetei, valamint a Parola Közhasznú Egyesület látja el a szervezői feladatokat, karöltve más civil szervezetekkel. A kétévente megrendezésre kerülő ülésszakok biztosítják, hogy a saját lakóhelyük, környezetük után érdeklődő bihariak, valamint a vidék iránt érdeklődők szakemberektől hallják és olvassák a legújabb, legfrissebb kutatási eredményeket. A konferencia előadásaiból mindeddig 8 kötet jelent meg. A legutóbbi, néprajzi írásokat is magában foglaló darab a Bihari Diéta VIII–IX. összevont kötet.[3]

További kiadványok néprajzi tartalommal

Kállai Irén(szerk.) 2011. Berettyóújfalu az újkőkortól napjainkig. Berettyóújfalu: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadása. (Papír alapon és digitális – DVD-változatban is.) Hozzá kapcsolódó oktatási segédanyag elektronikus formában (összeállította: Sándor Mária).

Kolozsvári István–Sándor Mária (szerk.) 2009 Tájházak és kiállítóhelyek Biharban I. Berettyóújfalu: A Bihari Múzeum Baráti Köre kiadása. (Biharország kincsei c. sorozat I. kötet. Sorozatszerk.: Sándor Mária).

Kolozsvári István–Sándor Mária (szerk.) 2010 Tájházak és kiállítóhelyek Biharban II. Berettyóújfalu: A Bihari Múzeum Baráti Köre kiadása (Biharország kincsei c. sorozat II. kötet. Sorozatszerk.: Sándor Mária).

Sándor Mária–Török Péter (szerk.)2010 Források O’sváth Pál sárréti csendbiztos életéhez. Vál., sajtó alá, bev. és jegyz. Seres István. Berettyóújfalu: A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Bihari Múzeum Baráti Köre közös kiadványa (Források és Adatok Bihar történetéhez I. kötet).

Brigovácz László–Petró Leonárd–Sándor Mária (szerk.) 2011 Sárréti kurrentáló könyv. Berettyóújfalu: A Bihari Múzeum Baráti Köre és a Bihari Múzeumért Alapítvány közös kiadása.

Bihari Értékek múzeumpedagógiai füzet

2015-ben indult útjára a múzeumpedagógiai kiadványsorozatunk Bihari értékek címmel. A néprajzi tartalommal megjelent füzeteket Korompainé Mocsnik Marianna írta és szerkesztette:

• Furtai barangoló I. – foglalkoztató füzet a 6–10 éves korosztály számára (Bihari Értékek, 1., 2015)
• Furtai barangoló II. – foglalkoztató füzet a 10–14 éves korosztály számára. (Bihari Értékek, 2., 2015)
• Amiről a Sárrét mesél… – foglalkoztató füzet 7–14 éves korosztály számára. (Bihari Értékek, 4., 2015)
• Amiről a Sárrét mesél… – Óvodásoknak szóló rajzos foglalkoztató füzet (Bihari Értékek, 8., 2016)

KIÁLLÍTÁSOK

Állandó kiállítások

1. „Szülőföldem, Biharország” – 1984–1995. okt. 1.

2. „A Táj és az ember – Herpálytól a faluvárosig” – két néprajzi teremmel: Élet a vízivilágban (Rendezte: Kállai Irén); „Jó gazdasszony vagyok én…” – Női munkák a ház körül (Rendezte: Vajda Mária, Sándor Mária) – 2004. október–2019. május.

Jelentősebb saját rendezésű néprajzi témájú időszaki tárlatok

A kiállítás nyitvatartása	A kiállítás címe, témája	Rendező
2003. május 22.–2004. január 30.	Gubától a szűrig – Bihari viseletek I. A Bihari Népművészeti Egyesület és a Bihari Múzeum közös kiállítása	Kállai Irén
2004. május 21.–2004. december. 10.	„Mégis bunda a bunda…” – Bihari viseletek II. A Bihari Népművészeti Egyesület és a Bihari Múzeum közös programja	Sándor Mária
2005. január 20.–2005. február 28.	Magyar Zita fazekas, a népművészet ifjú mestere, népi iparművész kiállítása	Magyar Zita, Sándor Mária
2005. május 20.–2005. október 15.	„Kitesszük a szűrét” – Bihari viseletek III. A Bihari Népművészeti Egyesület első országos szűrrátét-készítő pályázatának díjazott alkotásai	Kállai Irén
2007. május 22.–2007. október 15.	„Kitettük a szűrét” – A Bihari Népművészeti Egyesület II. Országos Szűrrátét-készítő pályázatának díjazott alkotásai	Kállai Irén
2009. május 21.–május 30.	Bihari tájházak és kiállítóhelyek I. – tablókiállítás	Sándor Mária
2012. június 23.–2012. október 11.	A bihari méhészet	Kállai Irén
2013. május 11.–augusztus 30.	100 éve született dr. Sándor Mihályné – Berettyóújfalu első kiállítóhelye, a néprajzi ház megálmodójára emlékezünk	Sándor Mária
2015. április 14.–május 7.	Mint(a) nagymamánál – Válogatás a Bihari Múzeum 2014-es múzeumi járási mintaprojektben részt vevő kisgyűjtemények anyagából	Kolozsvári-Donkó Rebeka, Korompainé Mocsnik Marianna

Külső néprajzi témájú időszaki kiállítások a Bihari Múzeumban

A kiállítás nyitvatartása	A kiállítás címe, témája	Rendező
1993 április–szeptember	Sütögető mesterségek	A Déri Múzeum kiállítása (Rendező: Vajda Mária)
2003. április 16.–2004. jan. 30.	,,Pásztorélet és népi vadfogás a Tiszántúlon”	A Déri Múzeum kiállítása (Rendező: Vajda Mária)
2007. november 6.–december 5.	„Világszép örökségünk” – Az alföldi falvak rejtőzködő építészete Pataky Emőke fényképein	Az alkotó tablókiállítása
2009. március 19.–április 16.	O’sváth Pál, a Sárrét első krónikása	A püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum vándorkiállítása
2013. május 17.–szeptember 13.	„Földközelben” – 110 éve született Szűcs Sándor a Háromföld krónikása	A püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum vándorkiállítása

A Bihari Múzeum néprajzi témájú vándorkiállításai

1. Bihari tájházak és kiállítóhelyek I–II. – tablókiállítás: 2010–2017 között 13 bihari településen került bemutatásra (egynapos rendezvény kísérő kiállításától a több hónapig látogatható időszaki tárlatig), ebből 3 határon túli helyszín.

2. Mint(a) nagymamánál – Válogatás a Bihari Múzeum 2014-es múzeumi járási mintaprojektben részt vevő kisgyűjtemények anyagából: 2015–2016 során 11 bihari településen volt megtekinthető (átlagosan 3–4 hét időtartamig).

INTÉZMÉNYI KÜLDETÉS

Az intézményi küldetés – bár nyilatkozatként csak 2009-ben került rögzítésre – a Bihari Múzeum alapításától kezdve kimondatlanul is teljesült: „A Bihari Múzeum küldetése a bihari öntudat formálása, a lokálpatriotizmus erősítése mellett a múzeumi közművelődés biztosítása minél szélesebb társadalmi körben. A Bihari Múzeum gyűjteményeivel, kiállításaival, programjaival a helyi identitástudatot erősíti, a bihari öntudatot fejleszti. A helyben kialakult, létrejött kulturális értékeket és a Biharból elszármazott alkotók produktumait (alkotásait, gyűjteményeit, tárgyait) összegyűjtve azokat az utókorra hagyományozza, az itt élőknek, az innen elszármazottaknak és a hozzánk érkező vendégeknek összegyűjti, megmenti, megóvja, feldolgozza és megmutatja.”

A megyei múzeumi szervezet felbomlásával ez a koncepció nem változott, csupán megerősödött a járási szerep. A Bihari Múzeum továbbra is fenntartja a szakmai kapcsolatot a bihari települések kisgyűjteményeivel, a korábbi központi gyűjteményi szemlélet helyett – a lehetőségekhez mérten – a kulturális örökségünk tárgyi emlékeinek helyben való megőrzését preferálva.

Nemzetközi együttműködések terén jelentős az 1990-es években, elsősorban a Bihari Honismereti Táborok révén létrejött kapcsolat a nagyváradi Körösvidéki Múzeummal és a Belényesi Múzeummal, amely több közművelődési és szakmai programnak adta a múltban alapját. A nagyváradi Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társasággal közös munka eredménye a Bihari tájházak és kiállítóhelyek c. kiadvány II. kötete (2010).

Szintén nagyváradi székhelyű a Tanoda Egyesület, amely 2010 óta minden nyáron részt vesz a Bihari Honismereti Tábor szervezési feladataiban és lebonyolításában. Bihar vármegye egykori székhelyén, a Szacsvay Imre Általános Iskola tanulói részvételével kerül megrendezésre évente a Magyar Népi Kultúra Napja c. program, amihez különböző kézműves-foglalkozások tartásával járul hozzá a Bihari Múzeum. Ugyancsak a Tanoda Egyesület minden év őszén megrendezi a Nyüstölő c. néprajzi vetélkedőjét Bihar határon túli magyar iskolái között, amelyben feladatlap-összeállítással, zsűrizéssel vesznek részt a múzeum néprajzosai.

A néprajzos területen dolgozók szerepvállalása

Múzeumpedagógia, ismeretátadás, oktatás

A Bihari Múzeum etnográfus szakemberei 2013-ig – néhány átmeneti, legfeljebb egyéves időszaktól eltekintve – egyedüli muzeológusai voltak a Bihari Múzeumnak (2003-ig egy fő, utána két fő), így a munkájukhoz tartozott a néprajzon kívül további múzeumi szakterületek vonatkozásában is a kiállítások szervezése, a gyűjteménygyarapítás, sőt az ismeretátadásban helytörténeti témájú írások, kiadványok (részletesebben lásd. 7. pont) készítése, előadások tartása stb.

A Bihari Múzeum és baráti körének tagjai szervezik meg 1975 óta évente a Bihari Honismereti Tábort, ahol 25–35 diák ismerkedik Bihar néprajzával, természetrajzával, történetével. 1991 és 2003 között Kállai Irén, azóta dr. Krajczárné Sándor Mária látja el a táborvezetői feladatokat, teremti meg a forrást pályázati úton a nagymúltú nyári program megrendezéséhez.

Ugyancsak nagy, csaknem 30 éves múltra tekint vissza a Bihari Múzeum két helytörténeti vetélkedője: minden év májusában Berettyóújfalu története címmel a helyi általános iskolások, Biharország története címmel a térség középiskoláinak egy-egy csapata méri össze az adott (esetenként néprajzi vonatkozású) témakörben megszerzett tudását játékos formában. A vetélkedő szervezésében, lebonyolításában, illetve a zsűrizésben jelentős feladatot vállalnak napjainkban is a múzeum etnográfusai.

A pedagógus végzettséggel is bíró Kállai Irén 2001 és 2004 között az Igazgyöngy Művészeti Alapítvány által működtetett helyi művészeti iskolában néprajz tantárgyat oktatott.

A Bihari Múzeum néprajzosainak munkakörében mindig is szerepeltek a közművelődési feladatok. A múzeumpedagógiai szakirányú végzettséget 2005-ben megszerző dr. Krajczárné Sándor Mária attól kezdve a gyűjteményi munka mellett – hivatalos keretek között is – felerészben ilyen feladatokat látott el. Az évről évre bővülő múzeumpedagógiai kínálatban szereplő, több korosztálynak kidolgozott foglalkozások nagy arányban néprajzi témájúak. Ugyanígy a két európai uniós forrásból (TÁMOP) megvalósult nagyszabású múzeumpedagógiai program (2008–2009-ben a Bihari „múzeumi tanoda”, illetve a 2010-ben elnyert A Bihari vándortarisznya – a Bihari Múzeum tanórán kívüli és szabadidős tevékenységei címűpályázat) elemei is javarészben néprajzi vonatkozásúak. Az előbbi projekt keretében néprajzi feladatlapok és mindkét pályázatból műtárgymásolatok, viseleti rekonstrukciók, továbbá népi mozgásos és ügyességi játékszerek készültek, amelyek jelenleg is használatban vannak múzeumpedagógiai foglalkozásaink során.

A rendszeres közművelődési programok közül kiemelendő még a 2004 óta havonta megrendezett Családi múzeumi délután, amely többgenerációs múzeumi esemény, gyakran néprajzi témában.

A Bihari Múzeum gyűjteményeinek ismertetésére indult útjára az intézmény honlapján A hónap műtárgya (2016–2017-ben A hét műtárgya) sorozat, amelyhez a bemutatandó darabokat részben a néprajzi gyűjteményből válogatjuk.

Milyen igény van az etnográfus tudására a régióban?

A Bihari Múzeum munkatársait gyakran kérik fel a településen és a térségben egyaránt különböző előadások, kiállításmegnyitók tartására. Előfordult már az is, hogy helyi intézmények, civil szervezetek felkérték a múzeumot szakmai konferenciáik kísérő kiállításainak elkészítésére (pl. szülésznői konferencián Bábák Biharban c. kiállítás a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház felkérésére).

Kállai Irén a Bihari Népművészeti Egyesület alapítótagja, 2011-ig volt a szervezet titkára. Ilyen minőségében is részt vett, illetve szervezte évente a Népi Iparművészeti Tanács kihelyezett berettyóújfalui zsűrizési alkalmait. Őt kérték fel a Furtai Értéktarisznya c. Hungarikum-pályázat menedzselésére is.

Etnográfusaink turisztikai kiadványokban néprajzi témájú ismeretterjesztő írások készítését is vállalják (pl. Bihari Fények turisztikai magazin 2004. január–április).

Berettyóújfalui Települési Értéktár Bizottság munkájában is részt vesznek néprajzosaink: elnökként Kállai Irén, tagként dr. Krajczárné Sándor Mária.

Szakembereink gyakran vállalnak általános iskolák néprajzi vetélkedőjének lebonyolításában feladat-összeállítással, gyakrabban zsűrizéssel járó feladatokat, de iskolai, települési, térségi népmesemondó versenyen is vettek már részt a zsűri munkájában.

FILIÁK, TÁJHÁZAK, KIÁLLÍTÓHELYEK

A Bihari Múzeumnak nincsen filiája. Az intézmény gyűjtőterületén számos tájház, kiállítóhely működik. Azok a kisgyűjtemények, amelyekkel többrétű szakmai kapcsolatot sikerült kialakítani, a Berettyóújfalui járás közigazgatási területén helyezkednek el.

A Bihari Múzeum – járási mintaprojekt (2014) néprajzi gyűjteménnyel is rendelkező kiállítóhelyei

1) Bakonszeg, helytörténeti–néprajzi gyűjtemény (Hunyadi u. 83.)
Alapítás éve: 90-es évek
Fenntartó: Juhtejfeldologó Kft. Bakonszeg 2017-ig, majd Bakonszeg Község Önkormányzata
Működési engedély: nincs
Épület: Nadányi-kúria (helyi védettség), későbbi hozzáépítéssel: TSZ-iroda
Gyűjtemény: helytörténeti és néprajzi jellegű
Nyilvántartás: nincs
Kiállítás: néprajzi és helytörténeti jellegű, jelenleg felújítás alatt

2) Bojt, tájház (Ady E. u. 21.)
Alapítás éve: 2010
Fenntartó: Bojtért Egyesület
Működési engedély: nincs
Épület: népi lakóház (műemlék) – két helyiségben kiállítás, 2014-ben megvalósult rendezvénytér és vizesblokk építése (HBM, Kormányhivatal, Debreceni Járás Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal engedélyével)
Gyűjtemény: néprajzi jellegű
Nyilvántartás: nincs
Kiállítás: két helyiségben, rendezte Kolozsvári István etnográfus

3) Biharkeresztes, helytörténeti gyűjtemény (Ady E. u. 12.)
Alapítás éve: 1996, 1999
Fenntartó, üzemeltető: Városi Könyvtár és Művelődési Központ
Épület: egykori óvodaépület
Működési engedély: nincs
Gyűjtemény: helytörténeti és néprajzi jellegű
Nyilvántartás: részleges
Kiállítás: két terem, néprajzi kiállítás (rendezte: Vajda Mária, Déri Múzeum)
2018-ban a kiállítást felszámolták, a gyűjtemény darabjai átkerültek a Csicsóka magántájházhoz.

4) Csökmő, tájház (Alkotmány u. 1.)
Alapítás éve: 2005
Fenntartó: Z. Nagy Tibor és felesége magánszemélyek 2014-ig, később Csökmői Hagyományőrző Egyesület
Épület: népi lakóház, helyi védettségű
Működési engedély: van
Gyűjtemény: néprajzi jellegű
Nyilvántartás: részleges
Kiállítás: 3 helyiség berendezve (rendezte: Nagy László, Sárréti Múzeum, Szeghalom)
Humánerőforrás: külön szakember nincs

5) Csökmő, Örökségünk Háza – helytörténeti kiállítás és Sárréti Népzenei és Néptánc Archívum (Kossuth u. 134.)
Alapítás éve: 2014
Fenntartó: Csökmői Hagyományőrző Egyesület
Épület: egykori református iskola
Működési engedély: nincs
Gyűjtemény: helytörténeti és néprajzi jellegű
Nyilvántartás: részleges
Kiállítás: néprajzi kiállítást rendezte Nagy László etnográfus
Humánerőforrás: egyesület tagjai

6) Furta, helytörténeti gyűjtemény (Petőfi u. 7.)
Alapítás éve: 1980-as évek
Fenntartó: Furta–Darvas–Bakonszeg Mikro-térségi Köznevelési Intézményi Társulás, Furtai Általános Művelődési Központ
Működési engedély: nincs
Épület: egykori iskolai szolgálati lakás, 2007-ben felújítva
Gyűjtemény: helytörténeti és néprajzi jellegű
Nyilvántartás: részleges
Kiállítás: jelenleg nem látogatható, kialakítás alatt
Humánerőforrás: 6 órás munkaerő (könyvtár és művelődési házzal együtt)

7) Hencida, helytörténeti gyűjtemény (Bessenyei u. 1.)
Alapítás éve: 1999
Fenntartó, üzemeltető: Hencida Község Önkormányzata és Hencidai Református Egyházközség közösen
Épület: egykori iskolaépület (református egyházközségi tulajdon)
Működési engedély: nincs
Gyűjtemény: helytörténeti és néprajzi jellegű
Nyilvántartás: részleges
Kiállítás: jelenleg nem látogatható

8) Komádi, Molnár Balázs-emlékház (2016-ig: Komádi, helytörténeti gyűjtemény) (Dózsa Gy. u. 31.)
Alapítás éve: 1998
Fenntartó: Komádi Város Önkormányzata
Épület: 1998–2015-ig egykori orvoslakás és rendelő, majd városi könyvtár, 2016-tól országos műemléki védelem alatt álló nagygazdaház és melléképületei
Működési engedély: nincs
Gyűjtemény: helytörténeti és néprajzi jellegű
Nyilvántartás: részleges
Kiállítás: jelenleg nem látogatható

9) Nagyrábé, tájház (Nádasrét u. 2/a)
Alapítás éve: 1993
Fenntartó: Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata–Kossuth Lajos Művelődési Ház
Épület: Áttelepített népi lakóház
Működési engedély: nincs
Gyűjtemény: helytörténeti és néprajzi jellegű
Nyilvántartás: részleges
Kiállítás: készítette Varga Gyula etnográfus (Déri Múzeum)
Humánerőforrás: 6 órás munkaerő (könyvtár és művelődési házzal együtt)

10) Nagyrábé, Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye (Dózsa György út 35.)
Alapítás éve: 2011
Fenntartó: Ványai Gusztáv magánszemély
Épület: egykori TSZ-iroda, kibővítve kiállítási célokra
Működési engedély: nincs
Gyűjtemény: néprajzi jellegű
Nyilvántartás: részleges
Kiállítást készítette: tulajdonos

A további járási projektek során kialakított kapcsolatok

1) Magyarhomorog, néprajzi és helytörténeti gyűjtemény (Árpád u. 49.)
Alapítás éve: 1960–70-es évek
Fenntartó: Magyarhomorog Község Önkormányzata
Épület: a községi könyvtár egy helyisége
Működési engedély: nincs
Gyűjtemény: néprajzi jellegű
Nyilvántartás: nincs
Kiállítás: 2016-ban látványraktári formában készítette Dr. Krajczárné Sándor Mária etnográfus

2) Csicsóka Tájház, Biharkeresztes (Arany J. u. 29.)
Alapítás éve: 2015
Fenntartó: Marosán György magánszemély
Épület: népi lakóház
Működési engedély: nincs
Gyűjtemény: néprajzi jellegű
Nyilvántartás: részleges
Kiállítás: a tulajdonos készítette

---