Ferkov Jakab – Hasanovic-Kolutácz Andrea

Néprajz a Kanizsai Dorottya Múzeumban

1989–2019

INTÉZMÉNY- ÉS GYŰJTEMÉNYTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS

A gyászos emlékezetű 1526. évi mohácsi csata, a környéken talált római és népvándorlás kori régészeti emlékek, valamint a város és környékének néprajzi gazdagsága viszonylag korán felvetette egy helyi múzeum alapításának gondolatát Mohácson. 1923-ban a Magyar Néprajzi Társaság soron következő vándorgyűlését Mohácson tartotta, mely esemény megadta az első lökést a mohácsi múzeum felállításához. A magasrangú vendégek tiszteletére ez alkalomból rendezett műsorban bemutatásra került egy-egy magyar, sokác, valamint szerb lakodalom, továbbá a vándorgyűlés idejére a helyi polgári iskola igazgatója, Brand Ede, sebtében összeállított egy helytörténeti kiállítást is. A sikeres rendezvényt követően a szervezők ismét összeültek, és 1923. augusztus 12-én megalakították a II. Lajos Múzeum Egyletet, amely a Kanizsai Dorottya Múzeum (a továbbiakban KDM) jogelődjének tekinthető. A kezdeti gyűjtemény alapját Brand Ede mohácsi iskolaigazgató és Ádám Imre kölkedi református lelkész magángyűjteménye képezte. Az egyletet 1949-ben megszűntették, gyűjteményi anyagát államosították. A Kanizsai Dorottya nevét 1953-ban felvett intézményt 1963-ban a megyei múzeumi szervezetbe helyezték át, ezzel a pécsi székhelyű Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagintézményévé vált, melynek fenntartója a Baranya Megyei Önkormányzat volt.

Egy 2012-ben bekövetkezett törvényi változás eredményeként muzeális intézményünk fenntartója a pécsi székhelyű Baranya Megyei Intézményfenntartó Központ lett. 2013. január 1-jén – a megyei múzeumi szervezet megszűnésével – a KDM önállóan működő gazdálkodási jogkörrel Mohács Város Önkormányzatának irányítása és fenntartása alá került. Ettől kezdve a városi önkormányzat (és annak képviselőtestülete) e jogkörében biztosítja a működési engedélyben meghatározott szakmai besorolás szerinti feladatok ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket, és látja el a fenntartással és irányítással kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat.

2012-ben a helyi önkormányzat kezdeményezésére a DDOP-2008-4.1.1.D számú, „A pécsi Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása” című beruházás keretében – az EU, a Baranya Megyei Önkormányzat és Mohács Város Önkormányzatának anyagi támogatásával – a KDM egy újonnan tervezett és kivitelezett épületet kapott. 2014-ben nyílt meg a múzeum új állandó kiállítása „Népek találkozása a mohácsi Dunánál” címmel, melynek létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma összesen 20 millió forinttal támogatta. Emellett sor került egy Látványtár kialakítására is, melynek földszinti részében a népi ruhatárolás bútorai kaptak helyet, míg galériáján a mohácsi fekete-, és mázas edénygyűjtemény legszebb darabjaiból látható válogatás. A költözés után a korábban használt épület a Baranya Megyei Önkormányzathoz került vissza.

A Kanizsai Dorottya Múzeum 1953-as megalakulását követően a gyűjtemény évről évre gyarapodott. A múzeum gyűjtőterülete kezdetben csak Mohács város, és a Mohácsi járás közigazgatási területére terjedt ki. Az 1970-es évek elején azonban – a KDM egykori igazgatója, Dr. Sarosácz György irányításával – országos szinten is megkezdődött a magyarországi délszlávok (horvátok, szerbek, szlovének) néprajzi anyagának szisztematikus felgyűjtése, melynek kapcsán a mohácsi múzeum gyűjtőterületét 1975-ben kiterjesztették az ország délszláv nemzetiségűek által lakott vidékeire is. Ezzel a KDM a magyarországi délszláv népek országos gyűjtőkörrel rendelkező bázismúzeumává vált, mely szakmai besorolás eredményeként egy hatalmas kulturális értéket képviselő néprajzi anyag gyűlt össze az intézményben.

A gyűjteménygyarapítás következtében egyre nagyobb gondot jelentett a begyűjtött anyag szakszerű tárolása, kezelése és kiállítása, mivel a 21. század elejéig az intézmény szinte folyamatos költözésben volt. A raktárként szolgáló objektumot 1968-ban, míg az első olyan állandó épületet, amelyben kiállítás is rendezhető, csak 1976-ban kaptuk meg. Ebben a Szerb u. 2. sz. alatti épületben került bemutatásra „A mohácsi csata” című állandó kiállítás, amely 1976-tól 2006-ig állt. Lebontása után az intézmény fenntartója az épületet értékesítette. Az 1980-as évek végén a múzeum egy újabb épülettel gazdagodott. Bár a Városház u. 1. sz. alatti épület állapota sem volt ideálisnak nevezhető, de ebben már irodák, könyvtár és kiállítóterek is kialakításra kerültek. 1990-ben itt nyílt meg „A magyarországi horvátok, szerbek és szlovénok népviselete és népművészete” című állandó kiállítás, amely 2011-ig állt fenn.

A következő igazgató, Dr. Ferkov Jakab munkájának köszönhetően számos helyi, valamint más hazai és külföldi kiállítás valósult meg a múzeumban. Szakmai munkájában nagy kihívást jelentett az új múzeum létrehozása, szaktanácsaival segítette a pályázat kidolgozását és az épület megtervezését, figyelemmel kísérte az objektum építését, majd az átadást követően szervezte az átköltözést. Az ő tervei alapján és vezetésével valósult meg jelenlegi állandó kiállításunk. Ferkov Jakab munkásságát minden esetben a helyi hagyományok és a népi kultúra kincseinek megőrzése inspirálta. Folyamatosan kutatta és kutatja az itt élő nemzetiségek és mohácsi emberek életét. Kutatási eredményeit számos magyar és horvát nyelven megjelenő publikációja őrzi.

A megyei múzeumi szervezet megváltozásának nem lett különösebb hatása a néprajzi területre, gyűjtőmunkánkat a korábban folytatott gyakorlatnak megfelelően Mohács és környékén, illetve Magyarország délszláv nemzetiségűek által lakott területein végezzük.

ERŐFORRÁS-ELEMZÉS

Ahhoz, hogy egy intézmény jól működjön, nem elég a megfelelő múzeumi tér, vagy egy sikeres kiállítás. Az intézményt működtető dinamikus, kreatív csapat, és a jó menedzsment legalább ennyire lényeges. Ez utóbbi feladata felmérni, hol tart jelenleg az intézmény, és milyen állomásokon keresztül, hová szeretne eljutni.

Szám	Státusz	Munkakör	Iskolai végzettség
1 fő	Státusszal rendelkező	történész és néprajzos-muzeológus (nyugdíjba vonuló igazgató)	PhD
1 fő	Státusszal rendelkező	történész és néprajzos-muzeológus (osztályvezető)	PhD
1 fő	Státusszal rendelkező	gyűjteménykezelő, könyvtáros, múzeumpedagógus	főiskola
1 fő	Státusszal rendelkező	gyűjteménykezelő, informatikus	középiskola
1 fő	Státusszal rendelkező	gyűjteménykezelő, raktáros	szakmunkásképző
0,5 fő	Státusszal rendelkező	gazdasági ügyintéző	középiskola
2 fő	Közfoglalkoztatottak	kulturális segítő	középiskola
1 fő	Közfoglalkoztatott	segédmunkás	szakmunkásképző
1 fő	Közfoglalkoztatott	segédmunkás	általános iskola

A Kanizsai Dorottya Múzeum 2019. év végi személyi állománya 8,5 fő, ebből 4,5 fő rendelkezik határozatlan idejű közalkalmazotti szerződéssel, 4 fő pedig közfoglalkoztatásban végzi feladatait. Az általános, mindennapi feladatellátás szempontjából a személyi létszám kielégítőnek mondható, azonban a szakmai feladatellátást vizsgálva aggasztó, hogy a munkatársak közül csupán 1 fő rendelkezik a múzeum profiljába vágó végzettséggel – a megbízott igazgatói teendőket is ellátó osztályvezető muzeológus. (Dr. Ferkov Jakab igazgató 2019. november 8-ával nyugdíjba vonult.)

A szakmai színvonal és háttérmunka megfelelő biztosítása, valamint a továbbiakban vázolt fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében nélkülözhetetlennek tartjuk a valamely délszláv nyelvet beszélő muzeológus kollégák számát plusz két fővel növelni, valamint állományvédelmi szempontból egy főállású restaurátor foglalkoztatását is. E kérdés rendezése kapcsán bízunk kultúrabarát Fenntartónk belátásában és együttműködésében.

A Kanizsai Dorottya Múzeum szakalkalmazottai az elmúlt harminc esztendőben

Dr. Sarosácz György néprajzos muzeológus 1965 és 1999 között dolgozott az intézményben, 1965-től igazgatóként irányította az intézmény működését. Legmagasabb tudományos fokozata: DSc. Nyelvtudása: szerbhorvát – anyanyelvi szintű. Elismerések, díjak: Baranya Megyei Tanács Kitüntető Díja – Közművelődési Díj (1978), Móra Ferenc Emlékérem (1984), „Mohácsért” Emlékplakett (1991), „Nívódíj a hazai kisebbségek érdekében kifejtett áldozatos munkáért” (1994), a Baranya Megyei Közgyűlés Közművelődési és Közoktatási Díja (1996), Hrvatski pleter kitüntetés, amelyet Franjo Tudjman, a Horvát Köztársaság elnöke adományozott részére (1998), a Baranya Megyei Közgyűlés Elnökének elismerő oklevele több évtizedes múzeumvezetői tevékenységéért (1999).

Dr. Ferkov Jakab történész és néprajzos muzeológus. 1998-ban kezdett el dolgozni a KDM-ban, 2000-től irányítja az intézmény működését. 2019 novemberében nyugállományba vonult. Legmagasabb tudományos fokozata: PhD. Nyelvtudása: horvát és szerb C fokozat. Elismerések, díjak: Pro Ethnographia Minoritatum (2015), Magyar Arany Érdemkereszt (2017)

Dr. Hasanovic-Kolutácz Andrea történész és néprajzos-muzeológus. 2017 szeptemberében kezdett el dolgozni a KDM-ban, 2019 augusztusától megbízott igazgató. Legmagasabb tudományos fokozata: PhD. Nyelvtudása: horvát C fokozat, angol alapfok.

INFRASTRUKTURÁLIS HELYZET

A KDM épülete 1200 m2-es, egyidejűleg 100 látogató befogadására alkalmas. Az épületben az állandó kiállítótér mellett kialakításra került egy időszaki kiállítótér is a helyileg, és országosan is jelentős események, aktualitások egy-egy rövidebb ideig tartó tárlat általi bemutatására. A KDM egy nagy állandó kiállítással rendelkezik, emellett évente 8-10 időszaki kiállítást rendezünk, főként a környék képző-, és népi iparművészeinek munkáiból. Látványraktárunk nagy népszerűségnek örvend a látogatók körében. A múzeum zárt, belső udvara játszóházak és különböző rendezvények helyszínéül szolgál.

A múzeumépület műszaki-technikai felszereltsége korszerűnek mondható, azonban még egy új építésű létesítmény esetében is vannak fejlesztendő területek. Terveink között szerepel a múzeum udvarának rendezése a szabadtéri programok élvezhetőbbé tételének érdekében (pl. térkövezés). A szabadtéri foglalkozásokhoz kapcsolódóan népi udvari játékok, egy kemence, és egy féltetős foglalkoztató kiépítését tervezzük az udvaron. Műtárgyaink többségét a Kossuth Lajos utcában található 3 szintes (~ 1000 m2-es) raktárépületben tároljuk, mely modernizálásra szorul. Az intézmény fenntartója 2019-ben pályázatot nyújtott be a raktárépület tetőjének cseréjére.

Gyűjteményünk műtárgyai általánosan jó állapotban vannak, azokat preventív módon rendszeresen kezeljük, a rosszabb állapotúakat (pl. plakátok, könyvek) pedig restauráltatjuk, főként pályázati forrásokból (NKA). Állományvédelmi szempontból a raktárépület gázosítását, mérőberendezések, páraelszívók, valamint a gyűjtemény szakszerűbb tárolásához szükséges anyagok beszerzését (tárolószekrények, különböző méretű saválló dobozok, borítékok, mappák, stb.) tervezzük elvégezni a közeljövőben pályázati forrásból.

GYŰJTEMÉNYI ADATOK

A Kanizsai Dorottya Múzeum szakmai besorolása ’területi múzeum, nemzetiségi bázisintézmény’, gyűjtőterülete Mohács város és a mohácsi járás közigazgatási területe, valamint Magyarország horvátok, szerbek, szlovének által lakott területei. Intézményünk néprajzi és helytörténeti tematikájú egységekből álló gyűjteménye több mint 20 000 tétel műtárgyat és írott dokumentumot, valamint 23 000 darab fotográfiát és 20 000 percnyi archív hanganyagot tartalmaz. Gyűjteményünk nyílt jellegű. Gyűjteményegységeink közül a magyarországi délszlávok országosan is egyedülálló textil-, valamint festett és ácsolt bútorgyűjteménye, a mohácsi fekete- és mázas kerámiagyűjtemény, és az egyedi busómaszkgyűjtemény emelkedik ki.  A viseletdarabok, népi kerámiák, és ősi busómaszkok mellett az intézmény számos népi kismesterség teljes szerszámkészletét, így többek között halászati eszközökkel, egy gyertyaöntő és mézesbábos-, egy kötélverő-, egy kovács-, egy asztalos és egy késes-köszörűs műhely komplett felszerelését is magáénak tudhatja. A gazdag tárgyi gyűjteményt mintegy 20 000 percnyi leltározott hanganyag egészíti ki.

Néprajzi gyűjteményünk kisebb része Mohács és körzetének, nagyobb része a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének tárgyi anyagából tevődik össze. Ez utóbbi kategória esetében a gyűjtött anyag – különösen a textil – tájegységenként számszerűleg és arányaiban jelentősen eltér. Egyes területek, illetve népcsoportok esetében (pl. a Pécs környéki bosnyákok) jelentős számú, míg más népcsoportoknál (pl. a nyugati horvátok és a szlovének esetében) igen kis számban rendelkezünk néprajzi anyaggal.

Helytörténeti gyűjteményünk kiemelkedően értékes része az egykori céhes iratanyag, a kisnyomtatványok, a céhládák és céhzászlók, valamint Mohács hírlapjai 1882-től 1943-ig, illetve hiányosan az 1943-1949 közti időszakból. Politikai plakátgyűjteményünk is jelentősnek mondható, és szinte egyedülállónak tekinthető az egykor a Dél-Dunántúl fényképészének tartott Predács Ferenc által működtetett fényképészeti műterem teljes felszerelése, és a hozzá tartozó tetemes számú üveg-, illetve cellulózalapú fényképnegatív is, melyből 20 ezer kockányi filmnegatív még nincs leltárba véve.

A bútorok és a kerámia egy része az állandó kiállítás mellett kialakított Látványtárban a látogatók előtt is nyitva áll, míg az eddig digitalizálásra került további gyűjteményes anyag két infopulton tekinthető meg. Ezek közül az egyik a kutatóteremben, a másik pedig az állandó kiállításban kapott helyet. A KDM gyűjteményi anyagának konkrét megoszlása a következőkben olvasható.

A KDM működésében a leglényegesebbnek a szakmai feladatellátást tartjuk, azon belül a tudatos, átgondolt gyűjteménygyarapítást (pl. az alul reprezentált mohácsi anyag bővítése, kézbe vehető demonstrációs tárgyak gyűjtése), a gyűjteményi anyag teljes körű feldolgozását (leltárazás, revíziózás, publikálás), a korábban megkezdett digitalizálás befejezését, az így kapott tartalom közzétételét, és köznevelési célú hasznosítását tartjuk. E munkafolyamatok befejezéséhez azonban több év leforgása és legalább még egy szakember állományba vétele szükséges.

A Kanizsai Dorottya Múzeum gyűjteményi anyagának egységei (2019)

1. Néprajzi gyűjtemény: 14 801 db tárgy és 20 000 percnyi hanganyag.

• Mohács és környéke tárgyi emlékei
• A magyarországi délszlávok tárgyi emlékei (országosan is egyedülálló textil-, valamint festett és ácsolt bútor gyűjtemény)
• Népi kismesterségek teljes szerszámkészlete (halászati eszközök, egy gyertyaöntő és mézes-bábos, egy kötélverő, egy kovács, egy asztalos, és egy késes-köszörűs műhely teljes felszerelése)

2. Helytörténeti gyűjtemény: 4202 db tárgy.

• Kiemelkedően értékes egykori céhes anyag (zászlók, ládák, iratok, nyomtatványok, céhkorsók, stb.)
• Mohács hírlapjai 1882-től 1943-ig, illetve hiányosan az 1943 – 1949 közötti időszakból
• Az 1526. évi mohácsi csatához kapcsolódó tárgyi emlékek
• Jelentős politikai plakátgyűjtemény
• Az egykor Predács Ferenc által működtetett mohácsi fényképészeti műterem teljes felszerelése
• Agyagedény-gyűjtemény (mohácsi fekete-, és mázas kerámia)
• Az egykori mohácsi kézműves-, és gyáripart bemutató tárgyak, iratok, valamint az ezekhez fűződő személyek élet bemutató anyagok
• A helyi kultúrát, egyleti életet, sportéletet bemutató dokumentumok

3. Fotótár: 22 336 db fénykép és fotónegatív.

• A Predács-féle műterem üveg-, valamint cellulózalapú fényképnegatívjai, fotográfiái
• A múzeum korábbi vezetőinek, munkatársainak gyűjtőkörútja során készült fényképek (nagyobbrészt a magyarországi délszláv népeket bemutató fotográfiák)

4. Adattár: 6407 db néprajzi és helytörténeti témájú dokumentum.

• A KDM működésével kapcsolatos anyagok (pl. meghívók, újságcikkek,stb.)
• Délszlávokkal foglalkozó anyagok (ezek egy része a 1700-as évek közepén íródott, főleg egyházi, vallási témában, részben latin nyelven)
• Ete János egykori múzeumigazgató Mohács történetét, néprajzát, és a környező községek történetét bemutató gyűjtése
• Dr. Sarosácz György egykori múzeumigazgató délszláv gyűjtése
• Salga István amatőr gyűjtő gyűjtései
• A Mohács életében jelentős szerepet betöltő egyének hagyatéka (pl. Horváth János fazekas, a Népművészet Mesterének személyes dokumentumai)

NYILVÁNTARTÁSI ÉS DIGITALIZÁLÁSI HELYZET

Napjaink múzeumi feladatrendszerében a hangsúlyok eltolódtak. A gyűjtés – megőrzés –bemutatás hármas egysége mellett a kultúraközvetítés olyan új fajtái is megjelentek, mint pl. a virtuális térben létező tartalmak közzététele, széles társadalmi rétegekhez való eljuttatása. Intézményünk digitalizálási terve a birtokunkban lévő gyűjteményi anyag átláthatóbbá tételét, revízióját, kutathatóságát, állományvédelmét szolgálja. A KDM digitális adatbázisába feltöltött tartalmak az internet segítségével nyilvánossá válnak, bárhonnan elérhetők, jelentős kényelmet biztosítva ezáltal a felhasználók számára. Ami viszont ettől lényegesebb, a műtárgyakat nem kell kézbe fogni, így a gyűjtemény nem is károsodik.

A KDM gyűjteményi anyagának feldolgozottsága kb. 75%-os. Az eddigiek során nyilvántartásba vett műtárgyak leltári számmal és leírókartonnal rendelkeznek (ezek szkennelés útján a számítógépes adatbázisban is rögzítettek), illetve a leltárkönyvekbe is be vannak vezetve.

Gyűjteményünk bővülését gyarapodási naplóban vezetjük. Ennek legfőbb oka, hogy egyszerre akár 50 tételes vagy még nagyobb hagyatékok is bekerülnek hozzánk adományozás útján, aminek feldolgozása időigényes (az adományozó és a használó adatainak, a tárgy történetének rögzítése, stb.). Ezt a feladatot a néprajzos muzeológus végzi el. A napló alapján minden esetben ajándékozási szerződés készül. Az így befogadott tárgyak később kerülnek nyilvántartásra. Az új tételeket – a muzeológiai szabályoknak megfelelően – papíralapú leltárkönyvben, illetve azok számítógépes adatbázisában rögzítjük (Excel táblázat). A tárgyakról papíralapú leírókartont, ahol a plusz információkat is meg tudunk jelölni, illetve fotókat készítünk (mindegyikről több képet, leltári számmal és anélkül). Az ekképp rögzített gyűjteményi darabokból a jövőben katalógus tervezünk készíteni.

A KDM technikai felszerelése kezdetben nagyon szegényes volt, az első számítógépet 1997-ben kapta (floppy lemezes), és semmiféle más informatikai felszereléssel nem rendelkezett. A múzeum helyzete nem volt ideálisnak mondható: fenntartója (a Baranya Megyei Önkormányzat) ekkor még nem a székhelye szerinti város, azaz Mohács volt, Pécsnek viszont „idegen” maradt. Az új múzeumépület átadásával párhuzamosan technikai felszereltségünk is lényegesen javult, több számítógépet, nyomtatót, fénymásolót és projektort is kaptunk, ám ezek jó része azóta már el is használódott. Segítségükkel lehetővé vált a leírókartonok számítógépen való rögzítése, majd későbbi fejlesztések után online módon való megjelenítése is.

A KDM gyűjteményének digitalizálási folyamata adattári állományunk rendszerezésével és feltöltésével kezdődött meg 2014-ben. 2015-ben a Járásszékhelyi múzeumok szakmai támogatására kiírt pályázat segítségével szerezhettük és üzemelhettük be a MONARI „kartonrendszerű” adatbázist, illetve további saját erők bevonásával egy új szkennert is vettünk, így második lépésként megkezdtük az adatbázis világhálóra való feltöltését. Ennek segítségével múzeumunk gyűjteményének egy része ellenőrizhetőbbé, átláthatóbbá, valamint online formában is elérhetővé vált. Ezt követte 2016-ban textilállományunk digitalizálásának elindítása, miután a Kubinyi Ágoston Program segítségével sikerült beszereznünk az ehhez szükséges eszközöket (fényképezőgépek, külső tárolók).

2017-ben a Járásszékhely múzeumok szakmai támogatása keretében üzembehelyezésre került egy fájlkezelőszerver és egy adattároló, melyre a digitalizált állományunk védelméhez és megőrzéséhez feltétlenül szükség volt.

A NAS hálózati adattároló beépítésével a már digitalizált anyagról biztonsági másolat készül, ami bizonyos fokig védelmet jelent, de ez még messze nem teljes. A két beszerzett számítógép mind sebességben mind pedig kapacitásban jóval meghaladja a korábbi, már amúgy is leamortizálódott gépet, és mindkettő a digitalizálási folyamatba lett betagolva. Különösen nagy segítséget jelentett a beszerzett Epson WorkForce WF-8590DWF A3-as másoló, amely segítségével most már nemcsak A4-es dokumentumok szkennelhetők, hanem a jóval nagyobb méretűek is.

Gyűjteményi anyagunkból mind ezidáig – az adattári mellett –20748 fotót, 1575 textilt, és 2 helytörténeti tételt sikerült ily módon rögzíteni. Az adatok feltöltése gyűjteménykezelő munkatársaink feladata. Ezek a tartalmak a KDM honlapján[1]és két infó pulton kereshetők, illetve tekinthetők meg. A jövőben állományunk nagy részét, ideértve a textilgyűjteményünket is ebben az adatbázisban szeretnék megjeleníteni.

További terveink között szerepel a megkezdett digitalizálás folytatása, illetve az eddigi folyamat során fellépő hibák kijavítása, annak érdekében, hogy belátható időn belül teljes állományunk problémamentesen elérhetővé váljon a kutatók, és az érdeklődők számára. Ennek megvalósítása érdekében a következő műszaki jellegű fejlesztésekre van szükség:

• Az intézmény központi szerverének cseréje a biztonságos működés, kezelés és tárolás megteremtése érdekében. Jelenlegi szerverünk működésbe helyezése óta több probléma is adódott, új operációs rendszer telepítése mellett is többször kellett bővíteni, újratelepíteni, emellett hűtése sem korszerű. Meglévő szerverünk tovább már nem bővíthető, így a pillanatnyilag még digitalizálásra váró anyag feltehetően nem fog maradéktalanul ráférni. Új szerver beszerzése nélkül tehát gyűjteményük teljeskörű digitalizálása nem megvalósítható.
• A számítógépparkunk fejlesztése. Intézményünk számítógépei 2011-ben kerültek beszerzésre a DDOP-2007-4.1.1.D/2F jelű pályázatból, üzembehelyezésük 2012-ben történt meg. Ezek a gépek napjainkra leamortizálódtak, és elavultak. Miután az elvárható alapfeltételeknek sem felelnek meg, nagymértékben lassítják a digitalizálási folyamatot, esetenként a munkát is lehetetlenné téve. Eddig két új számítógép beszerzésére kerülhetett sor pályázati forrásból, azonban gyűjteményi anyagunk feldolgozását végző valamennyi kollégánk munkafeltételeinek javítása érdekében további 5 db számítógép beszerzésére van szükség.
• A múzeum egy darab A/4-es, és egy darab A/3-as színes nyomtatóval rendelkezik. Adattári állományunk A/4, illetve attól kisebb méretű elemeinek nagy része már digitalizálásra került, azonban az A/3-nál nagyobb méretű dokumentumokat (pl. korabeli újságok, plakátok) eszköz hiányában nem tudjuk beszkennelni, ezért célunk 2 db kézi szkenner beszerzése.
• Gyűjteményünk videokazettán tárolt állományának digitalizálása eszközök és munkaerő kapacitás hiányában még nem történt meg. Ennek megvalósítása érdekében 2 db videó- és hangkazetta-digitalizáló beszerzését tervezzük.
• Gyűjteményünk műtárgyállománya fotózás után a MONARI adatbázisba kerül feltöltésre.
• A jobb minőségű tárgyfotók készítése érdekében szükségünk van 2 db professzionális megvilágítást lehetővé tevő fotóslámpa, és állvány beszerzésére.

A fent említett eszközök beszerzését elsősorban pályázati forrásból kívánjuk megoldani a pályázati lehetőségek keresése folyamatban van.

ARCHÍVUMI, KÖNYVTÁRI GYŰJTEMÉNYEK

A múzeumi szakkönyvtárak gyűjteményei a magyar nemzeti örökség fontos részét alkotják. E gyűjtemények alapja sok esetben egy-egy lokálpatrióta helyi gyűjtő magánkönyvtára, amelyet a múzeumnak adományozott, vagy a 19. sz. második felében országszerte megalakult régészeti, történelmi, természetrajzi, néprajzi társulatok vagy múzeumalapításra és fenntartásra létesült múzeumegyletek egykori könyvtára. Nincs ez másképp a mi esetünkben sem, könyvtári és adattári gyűjteményünk alapját a II. Lajos Múzeum Egyletet 1923-ban megalapító eleink hagyták ránk. Az azóta is tartó, a gyűjtőterületet figyelembe vevő folyamatos és célzott gyarapítás eredményeként számos, a mohácsi helytörténet és néprajz szempontjából jelentős kiadvány, illetve dokumentum birtokosai lettünk.

Könyvtáros kollégánk alapvető feladata a KDM-ben felhalmozott helytörténeti és néprajzi tudás átörökítése. Ennek érdekében összegyűjti a múzeum profiljának megfelelő szöveges (pl. könyvek, folyóiratok, sorozatok, kéziratok, régi nyomtatványok) vagy kép-, hang- és egyéb dokumentumokat (pl. térképek, kották, CD-k, DVD-k, elektronikus kiadványok), melyeket a múzeumi könyvtári szabályoknak megfelelően feldolgoz, rendszerez, és megőriz. A kiadványok leltári állományának, és azok katalógusainak gondozása, a könyvtári statisztika elkészítése mellett ő végzi a KDM Adattárának digitális feldolgozását is.

Szerencsére elmondható, hogy a múzeumi könyvtárakban található szakirodalom iránt az utóbbi időben megnőtt az olvasói igény. Múzeumunk könyvtári állománya a külsős kutatások és a muzeológusaink által végzett tudományos munka stabil háttere. Az általunk őrzött egyedi könyvekhez és dokumentumokhoz – kutatási engedély birtokában – mindenki hozzáférhet. A múzeumot főként kutatók, közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató diákok keresik fel. Az elmúlt években több tanulmány, szak- és iskolai dolgozat elkészültéhez tudtunk így hozzájárulni, melyek természetesen tovább gyarapították könyvtári állományunkat.

A KDM könyvtárhelységében elhelyezett tematikus – főként általános néprajzi és történeti szakirodalomból, illetve Mohács és környékének helytörténetéből álló – könyvtárunkról könyvleltárt, és a polcokon lévő helyüket is rögzítő saját számítógépes adatbázist vezetünk. A KDM könyvtára 2019-ben 3358 db könyvet és 2217 db folyóiratot tartalmaz. A magyar mellett idegennyelvű (angol, német, horvát, szerb) szakirodalommal is rendelkezünk. Miután kimondott könyvritkaságaink nincsnek, a köteteket nem visszük fel a Monari rendszerébe.

Munkatársaink folyamatosan figyelemmel kísérik az új szakmai projekteket, és azok eredményeit, és törekednek a friss történeti, néprajzi szakirodalom beszerzésére. Ebben nyújtanak nagy segítséget számunkra a Mohácsi Jenő Városi Könyvtár kollégái, akikkel hagyományosan jó kapcsolatot ápolunk.

LEGFONTOSABB KIADVÁNYOK

Bándi Gábor – Dankó Imre
1966   Képek Mohács történetéből. Vezető a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum állandó kiállításához. A Janus Pannonius Múzeum füzetei 8. szám, Pécs, 1-52.

Parádi Nándor
1980   A mohácsi csata. Vezető a Kanizsai Dorottya Múzeum kiállításához. A Janus Pannonius Múzeum füzetei 19. szám, Pécs, 1-32.

Sarosácz György
1978   Baranya horvát és szerb népcsoportjai. A Kanizsai Dorottya Múzeum (Délszláv Bázismúzeum) állandó kiállításának vezetője. A Janus Pannonius Múzeum füzetei 17. szám, Pécs, 1-95.
1992   Narodna nošnja i narodna umjetnost Hrvata, Srba i Slovenaca u Mađarskoj. Magyarországi horvátok, szerbek és szlovének népviselete és népművészete. Kiállításvezető, Mohács. (kétnyelvű)

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK, JELENTŐSEBB IDŐSZAKI TÁRLATOK

Állandó kiállítások

• A mohácsi csata. Helyszín: Mohács, Szerb u. 2. Megnyitás éve: 1976 – Lebontás éve: 2006.
• Baranya horvát és szerb népcsoportjai. Helyszín: Mohács, Deák tér 3. Megnyitás éve: 1976 – Lebontás éve: 1989.
• A magyarországi horvátok, szerbek és szlovének népviselete és népművészete. Helyszín: Mohács, Városház u. 1. Megnyitás éve: 1990 – Lebontás éve: 2011.
• Népek találkozása a mohácsi Dunánál. Helyszín: Mohács, Kisfaludy K. u. 9. Megnyitás éve: 2014

Időszaki néprajzi kiállítások

• Bor és gasztronómia Mohácson a 19. század második felétől. Mohács. 2000.
• Száz év a mohácsi gyermekéletből (1850-1950). Mohács. 2001.
• A busójárás eszközei és más farsangi kellékek a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum gyűjteményéből. Mohács. 2003.
• „Hal volt, hol nem volt” – halászat és környezetvédelem. Mohács, Szekszárd, Makó, Barcs. 2003.
• Magyarországi szerbek. Szekszárd. 2004.
• „Mindig tiszta színeket használtak” – magyarországi horvát népviselet. Csongrád. 2004.
• „80 éves a mohácsi múzeum”. Mohács. 2005.
• Délszláv népek a Duna mentén. Kalocsa. 2005.
• Mosás a mohácsi Dunán. Mohács. 2009.
• Volt egyszer egy „Dajtsche” utca – A mohácsi németek beköltözése. Mohács, 2009.
• „A szeretet jegyében” – a Mohácsról elszármazott Horváth László pomázi fazekas kerámiái. Mohács. 2009.
• Iskolateremtő maszkok. Mohács. 2010.
• A mohácsi busójárás. Bonyhád, Zágráb, Milowka, Živiec, Zágráb. 2010.
• Nepomuki Szent János, a vízenjárók védőszentjének ünnepe Mohácson. Mohács. 2013.
• Mohácsi búcsúsok Máriagyűdön. Mohács. 2013.
• A Duna menti németek betelepülése és építészete. Mohács. 2014.
• „Sviraj dudo” – „Fújjad dudásom” – A 85 éves Gadányi Pál, az utolsó magyarországi dudakészítő mester tiszteletére. Mohács. 2017.
• “Kézművesek kalákában”. Mohács. 2018.
• „Volt egyszer egy Halászcsárda” – a mohácsi Halászcsárda története. Mohács. 2019.

INTÉZMÉNYI KÜLDETÉS, KONCEPCIÓ, TUDOMÁNYOS PROJEKTEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

A múzeumok elsődleges küldetése a kulturális örökség tárgyainak gyűjtése, megőrzése, gondozása és feldolgozása, azonban napjainkban legalább ilyen fontos szerepet kap a birtokukban lévő szellemi és tárgyi anyagok, illetve kutatási eredmények közzététele, és azok megismertetése a társadalom különböző rétegeivel. E szerepkörükben a múzeumok a tradicionális értékeket közvetítve teremtenek új kultúrát múlt és jelen határán, illetve katalizátorként működhetnek közre napjaink társadalmi problémáinak megoldásában (pl. az identitástudat fejlesztése). A múzeumi kultúraközvetítésben fontos szerepe van az oktatási intézményekkel együttműködésben megvalósuló oktató-nevelő tevékenységnek.

Az ismeretátadás és oktatás mellett a múzeumok élményt, tapasztatlatot és kulturált időtöltést biztosítanak (rekreáció), emellett társadalmi térként is funkcionálnak, lehetőséget teremtve ezzel a helyi közösségek, és nemzetiségek számára identitásuk megőrzésére, kinyilvánítására.

Ez az átalakult feladatrendszer az eddigieknél nagyobb terheket ró az intézményekre. A rendelkezésre álló eszközök és a szakmai, illetve fenntartói elvárások sokszor nincsenek összhangban. Az új helyzetnek csak rugalmas, nyitott, kreatív szemléletmóddal és elkötelezett kollégákkal lehet megfelelni.

A Kanizsai Dorottya Múzeum küldetése, hogy a magyarországi délszláv népcsoportok, valamint Mohács és környéke történeti és néprajzi örökségét gyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye, elsősorban tájegységének lakossága, azon túl pedig az idelátogató turisták, és iskolások számára azért, hogy megismerjék és élvezzék Mohács és környéke történetét, életét, kulturális gazdagságát, és mindazt, amit a város az itt élő lakosoknak, és a területre látogató vendégeknek kínál. Intézményünk ajtajának szélesre tárásával minden társadalmi réteget meg kívánunk szólítani. Arra törekszünk, hogy a hozzánk látogató egyéni vendégek, családok, csoportok visszatérők legyenek, kiállításainkkal, foglalkozásinkkal, rendezvényeinkkel, a múzeum helyszínével meg tudjuk őket ragadni, ezzel megteremtve a „múzeumba járás szokását”. Nem titkolt szándékunk a fiatalok múlt iránti tiszteletre való nevelése, ezáltal egy hasznos, becsületes, az elődök tudását értékelő, ahhoz ragaszkodó társadalom létrejöttének elősegítése.

Napjaink magyar múzeumi gyakorlatában szemléletváltás zajlik. Megindult a múzeumok társadalmasítása, látogatóbarát múzeumok jöttek létre, megjelentek az aktív látogatók, igény van az élményközpontúságra, stb. A KDM alapvető célja, hogy kiállítóhelye ne csak kiállító termi funkciót lásson el, hanem közösségépítő, oktató-nevelő, kultúraközvetítő hely legyen. Fontosnak tartjuk, hogy látogatóinknak az állandó kiállítás megtekintésén túl lehetősége legyen megtapasztalni, milyen lehetett az egykori Mohácson élni.

A közgyűjtemények feladatrendszerében zajló átalakulásra, a múzeumok és a látogatók új viszonyában keletkező kihívásokra – az 1997. évi CXL törvényben rögzített múzeumi szakmai feladatellátást prioritásnak tekintve – a KDM több szolgáltatásának megújításával kívánunk válaszolni:

A KDM tevékenységének hatékonyabb bekapcsolása Mohács társadalmi-, és kulturális életbe, programkínálat-fejlesztés

Kiemelten fontosnak tartjuk a minőségi szórakozási formák kínálatát településünkön. Célunk, hogy a KDM olyan többlettel rendelkezzen, amelynek következtében még erősebb szálakkal

kötődik környezetéhez. Víziónk: öt éven belül a város évente ismétlődő programkínálatában állandó helyet szerezni egy a KDM szervezésében megvalósuló önálló programmal. Ennek megvalósulásáig a KDM bekapcsolását a már meglévő programokba (pl. busójáráskor, Nepomuki Szent János ünnepén, az őszi Szüreti- és Borfesztivál alkalmával), vagy egy-egy korábban helyileg is ünnepelt jeles naphoz kapcsolódó múzeumi program szervezését tervezzük (pl. pünkösdi búcsú a KDM-ban).

Fontos, hogy intézményünk a tágabb értelemben vett kultúrának is helyet adjon, különféle kulturális események, programok befogadásával olyan embereket is bevonzhatunk, akik maguktól nem jönnének be egy múzeumba:

• Rendszeres kézműves foglalkozások tartása, (pl. a tudás birtokában lévő idősebb egyének[2] összehozása a fiatalabb korosztállyal szakkör keretén belül).
• „Nyitott Múzeum vagy Mindenki Múzeuma” címmel ismeretterjesztő előadások tartása a helyi értelmiség (pl. helytörténészek, tanárok) és meghívott külsős oktatók/kutatók bevonásával.
• Nem múzeumi kezdeményezésű közösségi programok befogadása a KDM-ba (pl. játszóházak, konferenciák, kamara koncertek, könyvbemutatók, stb.)

A Kanizsai Dorottya Múzeum állandó kiállításának felújítása az interaktivitás jegyében

Napjaink múzeumában a hagyományos és új látványtechnikák egyidejű jelenléte adja a múzeumélmény egyik fontos részét. A digitális technika segítségével az adott kiállítás tartama megsokszorozható. Interaktivitás alatt azonban nem csak a multimédiás eszközök használatát értjük. Látogatóink igényeit figyelembe véve a következő fejlesztéseket tervezzük végrehajtani állandó kiállításunkban:

• Komplett, felpróbálható magyar, sokac, és német viseletek beszerzése
• Kézbe vehető demonstrációs tárgyak gyűjtése és kihelyezése
• A gyűjtemény érdekesebb darabjait, történeteit bemutató rövidfilmek kihelyezése, digitális feladatmegoldó játékok fejlesztése, satírozó táblák kihelyezése, stb.

Emellett szükségesnek tartjuk a mohácsi csata 500. évfordulójára történő megemlékezés előkészítésének megkezdését:

• Múzeumi programmal bekapcsolódás a mohácsi csata napján történő városi megemlékezésbe, szorosabb kapcsolat kiépítése a sátorhelyi Mohácsi Nemzeti Emlékhellyel (pl. közös programok és kiadványok)
• „Mohács 500 vagy Mohács 1526 – 2026” címmel évente beszámoló rendezvény szervezése a csatatér-kutatás legújabb eredményeiről, az abban résztvevő kutatók bevonásával
• Az állandó kiállítás helytörténeti blokkjában a mohácsi csatával foglalkozó rész hangsúlyosabbá tétele (pl. felpróbálható páncélviselet, apródruha, janicsárruha beszerzése)
• A csatáról megemlékező kiállítás forgatókönyvének előkészítése, más nagy jelentőségű csatákat bemutató múzeumok jó gyakorlatának megismerése

A Kanizsai Dorottya Múzeum kiállításrendezési gyakorlatának megújítása

Egy múzeum egyfelől része a kultúriparnak, másfelől a képiség, a teatralitás, az élménycentrikusság folytán közelebb is kerül a nézőhöz, aki ma már korántsem az a passzív látogató, mint korábban. Az évtizedeken keresztül fennálló állandó kiállítások kora lejárt. A helyi lakosság érdeklődésének fenntartása, növekedése, a látogatottság felfutása az időszaki kiállításokkal biztosítható. A KDM évente 9-10 kisebb (max. 1 hónapos időtartamú) időszaki kiállítást rendez, mely gyakorlaton az alábbiak szerint kívánunk változtatni:

• Nívós vándorkiállítások meghívása a KDM-ba. Terveink között szerepel más múzeumokból olyan minőségi anyagok elhozatala intézményünkbe, amely a városunkban élők számára érdekes lehet. Célunk: házhoz hozni a magyar kultúrtörténet értékeit. A cserekiállítások szervezése, saját kiállításaink utaztatása nagyobb érdeklődést hozhat intézményünk számára.
• Nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a múzeum meglévő anyagának bemutatására, hiszen néprajzi és helytörténeti gyűjteményünk a mohácsi lakosság identitásának és helyi tudatának erősítésében játszik fontos szerepet. Ennek érdekében évente egy nagy (pl. a három nyári hónapban látogatható) időszaki kiállítást tervezünk rendezni gyűjteményünk eddig nem látott darabjaiból.
• A fennmaradó időszakokban továbbra is lehetőséget biztosítunk a mohácsi és környékbeli képző-, és népi iparművészeknek a bemutatkozásra.

A Kanizsai Dorottya Múzeum kommunikációs-, és marketing tevékenységének fejlesztése

A KDM jövőbeni működése során nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a kommunikációra és a marketingre, hiszen az általuk nyújtott lehetőségek jelenleg nincsenek teljesen kiaknázva. Felgyorsult világunkban az információk is gyorsabban terjednek, mindezzel a muzeális intézményeknek is ajánlott lépést tartani: a régi, hagyományos felületek mellett használniuk érdemes az internet, a honlapok, a közösségi oldalak lehetőségeit. A marketingünk erősítésére nagy szükség lesz a következő években. A KDM új típusú kommunikációjának alapjai a következők:

• A közönséget be kell csábítani a múzeumba, a látogatót kíváncsivá kell tenni. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk a látogatókutatást a KDM célközönségének megismerésére. Miután ezt tisztáztuk, meg kell találnunk azokat az eszközöket/csatornákat, amelyeken keresztül közönségünket meg lehet szólítani. Múzeumpedagógia programunk felfuttatásával pl. a gyerekeket és a tanárokat tudjuk behozni intézményünkbe, azonban meg kell találni a kapcsolatot a fiatal felnőttekhez, és a családokhoz is. Ezért szervezünk a jövőben előadássorozatokat, családi programokat, koncerteket. Öregedő társadalomban élünk, így fontosnak tartjuk az idősebb korosztály megszólítását is. Az ő megnyerésük talán a legkönnyebb, hiszen az emlékek, tárgyak láttán kialakuló nosztalgia érzés sokszor működik. A látogatókutatás elvégzéséig a KDM célközönségének összetételére a múzeum Facebook oldalának statisztikai adatai adnak némi információt
• Rövidtávú célunk létrehozni egy informatív, áttekinthető, folyamatosan frissülő, a KDM arculatának megfelelő új honlapot – sok képpel, kevés szöveggel és új tartalmakkal (pl. a „Hónap műtárgya” rovat elindítása, érdekességek Mohács múltjából, a különböző jeles napokhoz kapcsolódó szokások bemutatása, stb.). Állandóan frissülő múzeumi tartalmával honlapunk azok számára is vonzó lehetne, akik eddig nem tartoztak a múzeum látogatói közé. Emellett a jövőben nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni gyűjteményünk online módon történő bemutatására – ennek érdekében Monari adatbázisunkat folyamatosan bővítjük.
• Természetesen a KDM a Facebookon és az Instagramon is jelen van, ahol rendszeresen posztolunk közérdekű információkat, videókat, képeket felhasználóink számára. A továbbiakban még több érdekességet szándékozunk megosztani gyűjteményünk anyagából, intézményünk mindennapi életéből, emellett nyereményjátékokat tervezünk indítani a közönség bevonásával. A KDM Facebook oldalának irányított használata statisztikai eredményeinkben is megmutatkozik
• Szükségesnek tartjuk megteremteni a múzeum kiadványpolitikáját, amelyben ugyancsak nagy szerepe van az internet adta lehetőségeknek. A komoly, tudományos igényű kiadványok és publikációk mellett fontosnak tartjuk az ugyancsak igényes, de olcsóbb, a látogatók számára jól használható, többnyelvű katalógusok, szórólapok és egyéb brosúrák megjelentetését is.
• A KDM arculatának megtervezése. Lényegesnek tartjuk, hogy a múzeum a kifelé történő kommunikáció során egy egységes, a meglévő gyűjtemény hangulatának, és a múzeumépület motívumainak és színeinek megfelelő arculatot mutasson. E stílusjegyek a múzeum honlapja mellett, a kiadványokon, meghívókon, levélpapíron, prezentációk, hátterén, valamint a látogatókat fogadó frontszemélyzeti munkatársak öltözékén is megjelennének  – könnyen beazonosíthatóvá téve ezzel az intézményt.
• A KDM célja a városunkba látogató turisták megszólítása, és a településünkön eltöltött idejük kulturális szolgáltatásokkal való kitöltése. Ennek érdekében az eddigi partnerkapcsolatainkon túl olyan piaci szereplők felkutatása szükséges, akik közvetíteni tudják „termékünket”.[3] Aktív szerződésünk van a szallas.hu és a TripAdvisor honlappal, de a jövőben további partnerségek kialakítását tervezzük.[4] Ugyanígy szorosabb és hatékonyabb együttműködést kell kialakítanunk a Mohács és környékén található többi turisztikai attrakcióval is.[5]
• A KDM-et népszerűsítő anyag közvetlen terjesztése (direkt marketing). Ez alatt főként az ország iskoláinak, oktatási intézményeinek megkeresését értjük e-mailben.[6] Ugyanilyen módon tervezzük pl. a nyugdíjas klubokat is megkeresni. Az ezt célzó adatbázisok kiépítése folyamatban van.
• Fontosnak tartjuk a múzeumi ajándékbolt (Múzeum Shop) kínálatának fejlesztését is –KDM logóval ellátott, elérhető áron megszerezhető, a mindennapok során használható termékek kínálata[7]
• A KDM rendelkezésre álló humán-erőforrás növelése érdekében terveink között szerepel egy múzeumbarát önkéntesekből álló hálózat kiépítése. Az önkéntesek közreműködhetnének például a nagyobb szabású rendezvényeink szervezésében és lebonyolításában, a tereprendező kerti munkálatokban, a kiállítások őrzésében, piackutatásban, stb. Múzeumi szakmai munkát az önkéntesek nem végeznének.

A KDM finanszírozási lehetőségeinek bővítése

A tervezett fejlesztések megvalósítására további erőforrások bevonására lesz szükség. Ehhez a

következő bevételképzési lehetőségek állnak rendelkezésre a KDM számára:

• Különböző pályázati lehetőségek felderítése (pl. NKA, belügyminisztériumi, EU-s stb. pályázatok).
• Új programkínálat és szolgáltatások kialakításával a fizető látogatók számának emelése.
• A múzeum időszaki kiállítótermének bérbe adása rendezvényhelyszínként.
• Új típusú, kelendőbb ajándéktárgyak értékesítése.
• A szakmai munka ellenértékének felszámítása nem múzeumi szervezetek számára.
• Elkötelezett támogatók/szponzorok szerzése. A KDM támogatásával pl. társadalmi szerepvállalásuk széles körben ismertté válhatna.
• Magánszemélyek felajánlásai.

A NÉPRAJZOS TERÜLETEN DOLGOZÓK SZEREPVÁLLALÁSA A MÚZEUMPEDAGÓGIAI, ISMERETÁTADÁSI TERÜLETEN

A mindent megnéző és végeredményben felületes összbenyomást eredményező múzeumélmény helyett, a tartós tudás és emlék létrehozására törekvő látogatóvezetésből nőtt ki a múzeumpedagógia, amely napjainkra önálló pedagógiai ággá alakult. A pedagógiai hatás lényege: új, ingergazdag környezet, az eredeti vagy az eredetit imitáló tárgyak és környezet intenzív hatása, a gyermekek aktív részvétele a múzeumi tevékenységben. A múzeumi hatás központi eleme a valódiság, a múzeumban zömmel nem virtuális, hanem valóságos tárgyakkal találkozik és ismerkedik meg a gyermek. A múzeumi látogatóvá, illetve a kulturális örökség megbecsülésére és használatára való nevelést gyermekkorban kell elkezdeni. A múzeumokban található demonstrációs tárgyakon keresztül jól elmesélhető egy népcsoport történelme, szokásai, életmódja. A KDM rövidtávú célja egy az eddiginél strukturáltabb múzeumpedagógiai program kidolgozása, és hatékony együttműködés kialakítása a mohácsi közoktatási intézményekkel. Mohács egy multikulturális atmoszférájú város. Az itt élő horvát és német lakosság nemzetiségi identitásának megőrzésében – a nemzetiségi önkormányzatok és kulturális egyesületek tevékenysége mellett – nagy szerepe van a nemzetiségi óvodáknak és a helyi általános iskolákban működő horvát és német nemzetiségi nyelvoktató osztályoknak.

A KDM a Magyarországon élő délszláv nemzetiségek egyetlen hazai bázisintézménye, gyűjteményében a 70%-ot is meghaladja az ő anyagi és szellemi kultúrájukat bemutató anyag, így a KDM a magyarországi horvátok, szerbek, szlovének néprajzi, történeti anyagának elsőszámú közgyűjteménye. Múzeumpedagógiai szolgáltatásunk újragondolását a Széchenyi István Általános Iskolában (a továbbiakban SZIÁI) működő horvát nemzetiségi népismeret oktatásával összhangban kívánjuk megtenni. A KDM gyűjteményi anyaga több ponton kapcsolódik a SZIÁI tantervéhez, és a projekt partnernek választott iskolának is van igénye az együttműködésre.

A múzeumpedagógiai foglalkozások szemszögéből a KDM tartalmát (egyedülálló délszláv néprajzi gyűjtemény, és gazdag mohácsi helytörténeti gyűjtemény) a helyszínnel (új, vonzó épület, megfelelő közösségi terek) együtt megfelelőnek értékelhetjük, azonban a szolgáltatás helyi iskolák részéről történő igénybevétele sajnálatos módon sporadikus, illetve szezonális jellegű (pl. busójárás környékén nagyobb az érdeklődés). Ennek legfőbb oka az iskolák részéről a múzeumlátogatás nehézkes megoldása.[8] A probléma megoldása lehet a KDM múzeumpedagógiai foglalkozásainak részbeni kiszervezése a helyi közoktatási intézményekbe.

A KDM által a 2019/2020-as tanévben beindítani tervezett „Sulimúzeum” c. program célja, hogy a tanulók ismerkedjenek meg a horvát népismeret alapvető fogalmaival, ismerjék meg az ember és táji környezete közti viszonyt és kölcsönhatásokat, az ember természetalakító munkáját, a paraszti életmódot, a munkarend, a vallás és a szokások közötti kapcsolatot, ezzel párhuzamosan ismerjék meg a társadalmi és életmódbeli változásokat, valamint az egykori és mai horvát/sokac népszokásokat. Az egyes témaköröket alapvetően PowerPoint bemutató formájában dolgozzuk ki, az élményszerűséget szem előtt tartva. Az órákon kisfilmek, eredeti hangfelvételek, korabeli fotók, élőben látható és kipróbálható demonstrációs tárgyak, felpróbálható öltözékek segítségével kívánjuk a gyerekeket érzékenyíteni a horvát/sokac népi kultúra iránt. A foglalkozásokon szerepeltetett bőséges kép-, hang-, és tárgyi anyag a témák könnyebb befogadását, és feldolgozását segíti.

A kihelyezett múzeumpedagógiai foglalkozások működtetése mellett kifejezetten ügyelünk arra, hogy maga a „múzeum” ne veszítse el varázsát a gyerekek szemében (’ars loci’, „hiteles hely”), és hogy a programba bevont tanulókat az iskola legalább évente egyszer eljuttassa a KDM-ba.

Múzeumpedagógiai kellék-, és eszköztárunk jelenleg szegényes. A forgatókönyvekben szereplő demonstrációs tárgyakon felül további használati eszközök beszerzésére lesz szükség.[9]

A projekt első évében a SZIÁI alsó tagozatos tanulói számára dolgozunk ki foglalkozásokat, majd a pedagógusokkal történt egyeztetés után (tanulságok levonása és az esetleges módosítások végrehajtása) a második évben a felsősök számára is elkészítjük azokat. Amennyiben programunk sikeres lesz, és azt a KDM személyi feltételei is megengedik, úgy a foglalkozásokat a jövőben a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokra is kiterjesztenénk.

A fent vázolt – önmagában nem, viszont a KDM és a helyi iskolák számára új típusú – múzeumpedagógiai foglalkozások anyagának kidolgozása folyamatban van, az elmúlt tanévben múzeumpedagógus kollégánk nagy sikerrel tartott ún. „érdeklődés mérő foglalkozásokat” célcsoportunk számára.

A KDM néprajzos muzeológusainak „tudását” az oktatási intézményeken kívül más szervezetek is rendszeresen igénylik a településen, illetve a régióban:

• Szakértői munka: Nemzetiségi házak anyagának összeállítása és berendezése; lektorálás; megemlékezések szervezése; emlék-, és megnyitóbeszédek írása; szaktanácsadás külső kiállítások alkalmával.
• Pályázati segítségnyújtás: Pályázati anyag összeállítása, a dokumentációban vállalt kiadvány megírása.
• Látogatóknak nyújtott szolgáltatások: Idegenvezetés, fordítás.
• Közoktatási intézményekkel való együttműködés: Múzeumpedagógiai órák tartása, a Nemzetiségek napjának lebonyolítása, tanulmányi versenyek szervezése, zsűrizés, oktatási segédanyagok összeállítása.
• Felsőoktatási intézményekkel, MTA-val való együttműködés: A néprajzi és helytörténeti gyűjteményhez köthető kutatások, kutatási projektekben való részvétel, szakmai előadások, óratartás, publikációk.

FILIÁK, TÁJHÁZAK, KIÁLLÍTÓHELYEK

Gyűjteményi anyagunk egy része az alábbi helyeken kerül bemutatásra. A kihelyezett anyag állagának megőrzéséért mindenhol a kiállítóhelyet működtető önkormányzat vagy szervezet felel.

Tájházak

(a kiállítás anyaga a KDM gyűjteményéből való)

• Dráva menti sokac tájház – Kásád
• Átai bosnyák szoba – Áta

Kiállítóhelyek

(a kiállítás anyaga csak részben a KDM gyűjteményéből való)

• Fejezetek Bóly helytörténetéből és néprajzából – Bóly
• A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát üzemi gyűjteménye – Bóly / Békáspuszta
• Felsőszölnöki szlovén tájház – Felsőszölnök
• Gemenc – Margitta sziget, Pandúri Erdészet, Karapancsa
• Busóudvar – Mohács
• Schneider Lajos Emlékszoba – Mohács

---