Burján István – Neichl Noémi

Néprajz a pécsi Janus Pannonius Múzeumban

1989–2020

GYŰJTEMÉNYTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS

A néprajzi gyűjtemény sorsában az 1907-es év jelentette az első fordulópontot. Ekkor nyílt a Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, ahol egy ormánsági szobát, konyhát és gazdasági épületeket, valamint a környék népviseletét mutatták be. A kiállítás lebontását követően a tárgyak a Városi Múzeum néprajzi gyűjteményébe kerültek.

Jelentős néprajzi gyűjteménnyel rendelkezett a Baranya Vármegyei Múzeum is. Igaz Lajos az 1930-as évek elején végzett néprajzi gyűjtéseket Baranyában, melyek anyaga az 1938-ban létrehozott Vármegyei Múzeum alapvető gyűjteményi egységévé vált.

A Néprajzi Osztály harmadik fontos tárgyegyüttese a Zsolnay nővérek, Júlia és Teréz által az 1870-es évektől gyűjtött néprajzi tárgykollekció egy része. A Zsolnay nővérek főleg Pécs környékén gyűjtöttek, de szerepelnek a gyűjteményben erdélyi és felvidéki kerámiatárgyak is. A néprajzi gyűjtések korai szakaszából származó együttesből a Janus Pannonius Múzeum több mint tízezer textíliát és mintegy százötven kerámiatárgyat őriz.

ERŐFORRÁS-ELEMZÉS

A 2000-es évek elejéig átlagosan 4 fő muzeológus, 4 fő restaurátor és 2 fő gyűjteménykezelő, 2013-tól 2 fő muzeológus és 1 fő gyűjteménykezelő dolgozik a Múzeum Néprajzi Osztályán. Ebből 1 fő muzeológus 2018-tól GYES-en van. Restaurátor 2013 óta nincs, múzeumpedagógus 3 évig, 2008-2010 dolgozott az osztályon.

Az 1990-es évek közepéig több muzeológus doktori fokozattal rendelkezett. A 2000-es években több muzeológus Phd képzésen vett részt. Angol, német, szerb és horvát nyelven beszélő muzeológusok, restaurátorok és/vagy gyűjteménykezelők folyamatosan dolgoztak/dolgoznak az osztályon. Millenniumi ezüstéremmel jutalmazták az 1996-ban nyílt „Baranya népművészete” című állandó kiállításunkat. Begovácz Rózsa 2011-ben a Magyar Néprajzi Társaságtól Pro Ethnographia Minoritatum szakmai díjban részesült.

Infrastrukturális helyzet

Az 1800-as években épült épületen kívül és belül is kisebb felújításokat végeztek 1988-ban. Az 1996-os állandó kiállítás megnyitása előtt az ablakokat felújították és belső átalakításokat is végeztek, majd 2003-ban kisebb korszerűsítés történt. 2018 nyarán az omladozó vakolatot leverték az épület utcafronti részéről. 2013 és 2019 között a téli időszakban az épületet nem fűtötték! 2001-ben a fa- és fémraktár költözött másik épületbe. A raktárakra általánosan jellemző: nem homogén, zsúfolt, nem korszerű. A textilraktárban 1 db párátlanító berendezés működött évekig. A raktárakban éves rendszerességgel fertőtlenítést végeztek a szakemberek.

GYŰJTEMÉNYI ADATOK

A Néprajzi Osztály tárgyi és archivális dokumentumállománya mintegy 35 000 műtárgy, 60 000 fénykép, 1800 adattári tétel az elmúlt száz év alatt halmozódott fel. Az archaikus vonásokra koncentráló néprajzi gyűjtések Baranyában rendkívül színes anyagot válogattak össze. A Néprajzi Osztály gyűjteményében a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. Összesen: 35616 db műtárgy. Ebből: Fa 5386 db. Textil 21422 db. Kerámia 2994 db. Egyéb 5814 db.

• Adattár 1868 tétel
• Fotótár 58056 db

NYILVÁNTARTÁSI ÉS DIGITALIZÁLÁSI HELYZET

A Janus Pannonius Múzeumnak nincs múzeumi nyilvántartó rendszere. A Néprajzi Osztályon a fotótár kartonjainak szöveges részét excel táblázatban tartjuk nyílván (feldolgozás folyamatos, önkéntesek, közfoglalkozottak végzik). Feldolgozottság: 60%-os. A leltárkönyveket 2015-ben külsős cég digitalizálta kép formátumban.

ARCHÍVUMI, KÖNYVTÁRI   GYŰJTEMÉNYEK HELYZETE

Könyvtárban 6698 db (könyv, folyóirat) található. A könyvtári állomány cserekiadványokkal és ajándékozással bővül. Pályázni egy alkalommal tudtunk szakkönyvtáraknak kiírt pályázaton.

LEGFONTOSABB KIADVÁNYOK

Az 1996-ban nyílt Baranya népművészete című állandó kiállításunk katalógusa 1999-ben jelent meg, átdolgozott kiadásban 2008-ban adták ki. Az eleinte évente, utóbb kétévente megjelenő Janus Pannonius Múzeum Évkönyvben a néprajzos muzeológusok rendszeresen publikálnak.

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK, JELENTŐSEBB IDŐSZAKI TÁRLATOK

Állandó kiállítások

• Baranya népe 1963–tól
• Baranya népművészete 1996–tól
• Ormánsági házbelső 1963–tól

Időszaki tárlatok

• 1990 – A moldvai és gyimesi csángók népművészetéből – Leksand/Svédország
• 1991– Népi építészet a Dél-Dunántúlon
• 1992 – Szakrális emlékek a pécsi egyházmegyében – Burg Strechan/Ausztria
• 1993 – A pécsi egyházmegye szakrális emlékei – Graz (Stainz) Ausztria
• 1993 – Baranya Megye textilművészetéből – Wattrelos/Franciaország
• 1994 – Baranyai beás cigányok – Pécs
• 1994 – A régi Baranya fotókon – Izabella a képíró – Pécs
• 1995 – Képek a baranyai beás cigányok életéből – Clermond Ferrand/Franciaország
• 1999 – Szigetvár vidéki fehérhímzések – Pécs
• 1999 – Sakrale Landschaft und sakrale Denkmeler is Südtransdanubien – Stuttgart/Németország
• 2000 – A szőlő és borkultúra Baranyában – Pécsvárad
• 2000 – A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon – Pécsvárad
• 2003 – Nyalkai történetek. Narratív nagyítások – Pécs
• 2004 – Emlék-kép – Pécs
• 2005 – Szóda, egy magyar kultuszital, (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest) – Pécs
• 2005 – Horvát népi hangszerek – Pécs
• 2005 – Baranyai fehérbor-kultúra – Szófia (Bulgária)
• 2005 – Zengővárkonyi enteriőr – Collegium Hungaricum, Bécs
• 2006 – Égetett szuvenír – Pécs
• 2006 – Magyar népi kerámia. Válogatás a JPM néprajzi gyűjteményéből” – Riihimäki (Finnország)
• 2006 – Baranyai Képek – Lahti (Finnország)
• 2006 – Németek Magyarországon, magyarok Németországban. Európai életutak – Ulm, Németország
• 2007 – Petró apó. Egy hanti halász élete – Pécs
• 2007 – Horvát népviseletek a nagyvilágban – Pécs
• 2008 – Multietnikus dimenziók  – Pécs
• 2008 – Tisztaszoba – Pécs
• 2008 – Baranyai szerb templomok – Pécs
• 2008 – Baranjski Hrvati – Samobor (Horvátország)
• 2009 – Test és lélek gyógyszere a bor – Pécs
• 2009 – Pécs- Fünfkirchen-Pečuh…  – Pécs
• 2010 – Aki nem hiszi járjon utána – Pécs
• 2010 – Fűből fából viselet – Pécs
• 2010 – Mobil-kor történet – Pécs
• 2010 – Királyi ajtó – Pécs
• 2011 – Thököly Száva a nagy szerb… – Pécs
• 2012 – Vallanak a söröskorsók – Pécs
• 2013 – Fidelissimus Pastor – Mindszenty – Pécs
• 2014 – Konyha a tükörben – Pécs
• 2015 – Búza – kenyér – élet – Pécs
• 2015 – Légy résen! – Pécs
• 2016 – A fafaragó Kapoliak – Pécs
• 2016 – Lourdes-i keresztút (fotókiállítás) – Pécs
• 2016 – Malenkij robot – Pécs
• 2017 – Idegen ég alatt…. – Pécs
• 2017 – A baranyai reformáció történetei – Pécs
• 2018 – Mindig nyíló virágok – Zsolnay lányok hagyatéka – Pécs
• 2018 – Beavatás – Thaiföld titkai című fotókiállítás – Pécs
• 2019 – Szent Márton útja Baranyában – Pécs
• 2019 – A keleti rítus kincsestára – Pécs
• 2021 – Lány és ládája, a láda szimbolikája az asszonnyá válás folyamatában – Pécs

Nemzetközi együttműködések

• Németország: Ulm, Berlin, Stuttgart
• Horvátország: Eszék, Samobor, Zágráb
• Szerbia: Újvidék
• Bulgária: Szófia

A NÉPRAJZOS TERÜLETEN DOLGOZÓK SZEREPVÁLLALÁSA A MÚZEUMPEDAGÓGIÁBAN, ISMERETÁTADÁSBAN

A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának egyik fő feladata, hogy a múzeumi közegben bemutatott népi kultúrát minél szélesebb körben ismertté tegye, színes, érdekes programokat kínálva új látogatókat tudjon vonzani a múzeumba, a régi múzeum látogatókat pedig időről időre visszatérésre késztesse. A néprajzi kínálat gerincét az év jeles napjaihoz kapcsolódó foglalkozások jelentik, amelyeket a művészeti és irodalmi tanulmányokhoz kapcsolódó sokrétű program egészít ki. A szervezett oktatási intézményi kereteken túl, felnőtteknek szóló, változatos tematikájú ismeretterjesztő előadásokkal, túrákkal is rendszeresen megjelenik. A Néprajzi Osztály Pécs kulturális kínálatában is szerepet vállal. 2015-ben a megye multietnikus és sokvallású örökségét ápolva egy rendhagyó, hathetes adventi programsorozat is indult.

Nem titkolt célunk, hogy a felnőtteknek és családoknak szóló programokon túl a közintézményekkel együttműködve a jövő múzeumlátogató közönségének „kinevelésén”, felnevelésén dolgozzunk, a hozzánk érkező gyerekek, fiatalok érdeklődését a kultúra, a kulturális örökség felé fordítsuk.

Múzeumpedagógia

A Néprajzi Osztály óvodás korosztálytól kezdődően kínál interaktív, élményalapú múzeumi előadásokat, foglalkozásokat, elsősorban az év jeles napjaihoz kapcsolódva, az iskolás korosztályt pedig művészeti és irodalmi tanulmányokhoz köthető múzeumpedagógiai ajánlatokkal is igyekszünk meg szólítani. Az általánosságban vett népi kultúra mellett nagy hangsúlyt fektetünk a lokális értékek megőrzésére és megismertetésére, így az egyes témák helyi vonatkozásait is fontosnak tartjuk bemutatni. Bizonyos jeles napokhoz kapcsolódóan a történeti Baranya hagyományait kiemelt módon építjük be a foglalkozásokba, előadásokba. A programokon a jeles napok legendás alakjai, szokásai elevenednek meg interaktív módon. A gyerekek játékos formában ismerkedhetnek meg a hagyományokkal, népi szokásokkal és a népi kultúra tárgyi világával.

Változatos múzeumpedagógiai eszköztárat[1] alkalmazva a programok részeként a gyerekek maguk is szereplőivé válnak a népszokásoknak, jeles alakokhoz kötődő legendáknak, valamint rendszerint szó esik a gazdasági évben az adott naphoz fűződő aktuális hagyományos munkákról, az ilyenkor fogyasztott ételekről és italokról. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a résztvevők – akik a jelenkori társadalom fogyasztásorientált világában nőnek fel – képet kaphassanak az egykori népi hétköznapok szellemiségéről, komplex életmódjáról, valamint tárgyi kultúrájáról. Ezért a foglalkozások során számos olyan műtárgyat tekinthetnek meg a fiatalok, amelyekkel a múzeumon kívül ma már nincs alkalmuk találkozni, s a népi hiedelemvilág jelenségeit és a mögötte álló világképet is segítünk értelmezni a múzeumpedagógia eszközeivel. A foglalkozások tartalmi felépítését és tárgyát minden esetben a látogatók előzetes tudására igyekszünk építeni, s gyakran állítjuk párhuzamba az egykori jelenségeket a mai, minket körülvevő világ recens jelenségeivel, hogy érthetőbbé, kézzelfoghatóbbá váljon a népi gyakorlat a gyermekek számára, és lehetőségük nyíljon összefüggésében látni az egykori paraszti világot, annak tárgyi, anyagi, szellemi örökségét. Mivel a programokra érkezők ismeretanyaga, készségei és kora különböző, valamennyi jeles naphoz kapcsolódóan differenciált foglalkozásokat kínálunk, amelyeket a pedagógusokkal egyeztetve az adott csoport/osztály igényeihez igazítunk. Ennek megfelelően a programokon a verbális ismeretek közvetítése kombinálódik más tevékenységekkel, amelyek a résztvevők vizuális, kinetikus, finom motorikus, kreatív, stb. kompetenciáinak fejlesztését célozzák.

Miután a Néprajzi Osztály külön erre a célra szentelt múzeumpedagógiai helyiséggel nem rendelkezik, a foglalkozások helyszíne legtöbbször a Baranya népművészete című állandó kiállítás első terme, aminek a hátrányai mellett éppúgy vannak előnyei is. A kiállítás alapvetően nem úgy van kialakítva – 1996-ban ez nem is volt elvárható –, hogy múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is megfelelő helyszínt biztosítson, így például az állagmegőrzés szempontjából egyes kreatív foglalkozások (festés, nyomatkészítés, cukormázas mézeskalács díszítés) esetében kifejezetten előnytelen, hogy a terem padlószőnyeg borítású. A múzeumpedagógiai helyiség hiányának további következménye, hogy amikor a teremben foglalkozás zajlik, az egyéni látogatóknak el kell haladniuk a programon résztvevő csoport mellett, s hogy a rendezvényt ne zavarják, az első termet ilyenkor csaknem teljesen ki kell hagyniuk az állandó kiállításba érkező vendégeknek. Ugyanakkor a csoportokkal való foglalkozás szempontjából a népi kultúra mai látogatókhoz való közelebb hozását segíti, hogy a kiállított tárgyak és a tárlat maga olyan miliőt teremt, amely könnyebbé teszi a gyerekek számára a látottak-hallottak befogadását, s gyakran a kiállítás egyes tárgyai, tárgycsoportjai, képei, tablói maguk is az éppen aktuális téma szemléltetőeszközeivé válnak.

A néprajzi kiállításban a foglalkozások során a legfőbb eszköz, amely a népi kultúra és azon keresztül a jelenkori kultúra megismerését és megértését szolgálja, maga a foglalkozást vezető muzeológus – aki ilyen alkalmakkor a múzeumpedagógus szerepében találja magát. E tekintetben a Néprajzi Osztályon olyan szerencsés helyzet állt elő, hogy a néprajzos muzeológusok rendelkeznek pedagógiai ismeretekkel és a kellő elhivatottsággal ahhoz, hogy múzeumpedagógiai keretek között adják tovább ismereteiket. Noha bizonyos megközelítésben a múzeum úgy tűnik fel, mint „a kulturális örökségünket a maga valójában bemutató gyűjtemény”,[2] a valóságban azonban a múzeumi környezet eredeti kontextusukból kiragadott kulturális elemekkel dolgozik, amelyek a muzeális intézményekben újrastrukturálódnak, és új funkciókban, például a tanítás és tudásátadás kellékeiként jelennek meg.

A formális oktatási intézményekkel való együttműködésen alapuló múzeumpedagógiai programok során rendszerint utalunk a tárgyak, jelenségek hiteles, de valóságos funkciójából kiemelt voltára, s igyekszünk megismertetni az eredeti használat helyét, módját, hátterét. Ugyanakkor úgy véljük, „hogy a múzeumnak a gyermeklátogató számára – bizonyos értelemben – a játéktér folytatásának kell lennie. Olyan helynek, ahol jó lenni, és ahol a tevékenységben a szellemi erőfeszítés mellett mindig egy kicsivel több az öröm: a felfedezés, a ráismerés, a rácsodálkozás öröme.”.[3]

Úgy tűnik, Foghtűy Krisztina 1993-as szavai még ma is igazak: „A múzeumpedagógia értelmezése nem mondható egységesnek: nagyrészben függ a múzeumok profiljától, a múzeumpedagógusok, művész-pedagógusok szemléletétől s nem utolsósorban a gyermekeket kísérő pedagógusok hozzáállásától”.[4] Éppen ezért munkánk során igyekszünk közelíteni egymáshoz a saját elképzeléseinket, a pedagógusok elvárásait és a gyermekek igényeit.

TÁJHÁZAK

Boldogasszonyfa

Falumúzeum. Hoffer János emlékkiállítás. A Néprajzi Osztály anyaga, faragások (Boldogasszonyfa, Kossuth L. u. 24.). Az épület tulajdonosa és üzemeltetője Boldogasszonyfa Község Önkormányzata. 115 db műtárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében.

Bóly

Falumúzeum. Fejezetek Bóly történetéből és néprajzából című kiállítás. A Néprajzi Osztály anyaga, kismesterségek tárgyai (Bóly, Széchenyi tér. 8.). Az épület tulajdonosa és üzemeltetője Bóly Város Önkormányzata. 56 db műtárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében.

Ibafa

Pipamúzeum. A Néprajzi Osztály anyaga is van, de a Várostörténeti Osztály rendezte (Ibafa, Arany J. u. 2.). Az épülte tulajdonosa és üzemeltetője Ibafa Község Önkormányzata. 28 db tárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében.

Mecseknádasd

Német Nemzetiségi Tájház. Népi kismesterségek Baranya németségének köréből című kiállítás. A Néprajzi Osztály anyaga. (Mecseknádasd, Munkácsy M. u. 7.). Az épület tulajdonosa és üzemeltetője a Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat. 290 db tárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében.

Ófalu

Német Nemzetiségi Tájház. A Néprajzi Osztály anyaga. (Ófalu, Kossuth L. u. 38.) Az épület tulajdonosa és az üzemeltető Ófalu Község Önkormányzata 230 db tárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében, ezen kívül 6 tábla és 9 db kép.

Orfű

Vízimalom. Vízimalom és őrléstörténeti kiállítás (Orfű, Füzes Antal sétány 3.). A mekényesi szárazmalom berendezési tárgyai a Néprajzi Osztály leltárában szerepelnek A épület tulajdonosa Orfű Község Önkormányzata. Üzemeltetője az Orfűi Vízimalom Bt. 24 db tárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében.

Tájház. Néprajzi gyűjtemény (Orfű Széchenyi tér 11.). Fenntartó Orfű Község Önkormányzata. Üzemeltetője Serényi és Társa Bt. 112 db tárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében.

Patapoklosi

Szigetvári János tájház (Patapoklosi, Rákóczi utca 36.). A Néprajzi Osztály rendezte. Az épület és a tárgyak tulajdonosa és üzemeltetője: Patapoklosi Önkormányzat. 1 db tárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében.

Sellye

Kiss Géza Ormánsági Múzeum. Ormánság Népművészete című kiállítás. Talpasház, gazdasági épületek. A Néprajzi Osztály anyaga (Sellye, Közt. tér 6.). Tulajdonos a Baranya Megyei Önkormányzat. Üzemeltető Sellye Város Önkormányzata. 227 db tárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében, ehhez jön még a kovácsműhely anyaga.

Vajszló

Kodolányi János Emlékmúzeum. Kodolányi János munkássága és az Ormánság a magyar irodalomban című kiállítás (Vajszló, Kossuth L. u. 12.). Tulajdonos és üzemeltető Vajszló Nagyközség Önkormányzata. 19 db tárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében.

Zengővárkony

Szalma Kincs-Tár. Nemzetközi szalmatárgy gyűjtemény (Zengővárkony, Arany J. u. 69.). 5 db tárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében

Tájház. Helytörténeti gyűjtemény (Zengővárkony, Kossuth L. u. 6.). Tulajdonos és üzemeltető Zengővárkony Község Önkormányzata 14 db tárgyunk van kihelyezve kölcsönzés keretében.

---