Kriskóné Dávid Mária

Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek – Népi Iparművészeti Gyűjtemény

1989–2020

INTÉZMÉNY- ÉS GYŰJTEMÉNYTÖRTÉNET

1984 decemberében nyílt meg Kecskeméten az első olyan állandó, országos hatókörű kiállítóhely, amely a népi iparművészet remekeit mutatta be. A megye és a város vezetőinek segítségével megújult az egykori Serház, Kecskemét első sörfőzdéje, az 1793-ban épített, védett ipari műemlék épület azóta is kizárólag gyűjteményi célokat szolgál.

Az impozáns belső terekkel rendelkező, tágas, több mint 800 négyzetméteres kiállítótérrel rendelkező intézményben az egykori Népi Iparművészeti Tanács által több évtized alatt összegyűjtött hatalmas tárgyegyüttes legértékesebb darabjai kaptak helyet. A népi iparművészet mind az öt fő szakága méltó módon képviselte magát: láthatóak voltak hímzések, szőttesek, faragások, fazekas munkák és a népi kismesterségek legszebb darabjai.[1]

Vásárlás és ajándékozás útján folyamatosan gyarapodott a saját gyűjteményi anyagunk is, melyet eredeti néprajzi gyűjtemények tettek teljesebbé. Egyik közülük az úgynevezett Zana-gyűjtemény, amely a múlt század közepén Kalotaszegen Zana Dezső által gyűjtött viseleteket, hímzéseket, szőtteseket és fazekas munkákat rejt magában. Kamara kiállításon mutatjuk be a tematikus gyűjtemény legértékesebb darabjait.

Leviczky József kecskeméti pedagógus pedig több száz darab eredeti használati tárgyat, munkaeszközt ajándékozott intézményünknek, melyeket több mint fél évszázaddal ezelőtt a diákjai gyűjtöttek a városban és környékén. Ezek az autentikus darabok jól kiegészítik a népi iparművészeti gyűjteményünket, a múzeumpedagógiai munkában is jól hasznosíthatók.

2005-ben az előzőnél magasabb, közérdekű muzeális gyűjtemény besorolást kapott az intézmény, melyet az önálló gyűjtemény létrehozása és új tevékenységek kialakítása és működtetése indokolt.  Gyűjtőkörünk országos a népi iparművészet és a néprajz területén.

1984-től 2012-ig önállóan működő, gazdálkodási feladatait gazdálkodó szervezeten vagy más, nagyobb intézményen (Művelődési Központ, Ifjúsági Otthon) keresztül gyakorló intézményként működött a Népi Iparművészeti Gyűjtemény. A fenntartó Kecskemét Város Önkormányzata 2013-ban a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. keretein belül kívánta tovább működtetni az intézményt. A társaság három művészeti műhely, a Forrás Kiadó, a Nemzetközi Kerámia Stúdió és a Zománcművészeti Alkotóműhely munkáját fogta össze, majd 2013. július 1-től ezen kereteken belül végzi munkáját a Népi Iparművészeti Gyűjtemény, s ennek részeként a Katona József Emlékház. A közös műhelyben megőrződött a korábbi műhelyek szakmai önállósága, az évtizedek során kialakult épületegyüttesek, galériák révén mód nyílt számos más művészeti ág bemutatkozására is. Így hosszabb távon, a korábbi tevékenységeket megőrizve kortárs művészeti központ kialakítására is lehetőség nyílik.

ERŐFORRÁS-ELEMZÉS

1984-ben a Népi Iparművészeti Gyűjtemény kiállítóhelyként nyitotta meg kapuit. A felsőfokú végzettséggel rendelkező igazgató mellett csak teremőrök, takarító, karbantartó volt. Az évtizedek során sok változás, átalakulás, az utóbbi években létszámcsökkentés után mára a munkaerő szempontjából a helyzet a következő:

• 2 fő néprajzos (angol, német nyelvtudással)
• 1 fő kézműves foglalkozásvezető
• 1 fő gazdasági ügyintéző
• 1 fő takarító (részmunkaidő)
• 1 fő karbantartó

A Népi Iparművészeti Gyűjtemény kollektívája városi Közművelődési Díjban részesült. A létszám nagyon minimális, bővítésre semmi kilátás sincs.

INFRASTRUKTURÁLIS HELYZET

A kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az 1793-ban épült egykori „serházban” kapott helyet. A sörfőzés kevéssé gazdaságossá válása után laktanyaként hasznosították és némileg átépítették az épületet. 1917-ben városi szeszfőzdévé alakították és egészen 1983-ig működött itt szeszfőzde és palackozó üzem. Műemléki védelem alatt áll, egyike a kevés kecskeméti népi műemléknek. A város belső magjától nem messze, egy csendes utcában, a Mária-városban található az impozáns méretekkel rendelkező épület. A közel ezer négyzetméteres főépületet (melyből kb. 800 négyzetméter a kiállítási terület) kiegészíti az egykori szolgálati lakás (most tárolás céljára használjuk), 3 pince, tágas, gondozott belső udvar. A főépület mögött 1500 négyzetméteres, bekerített, az épülettel egy helyrajzi számon lévő üres telek van.

A több, mint 200 éves épület folyamatos gondozást, karbantartást igényel. Pillanatnyilag a tető felújítása folyik, 2 éve a belső udvar felújítása történt meg. Elavult, korszerűtlen az elektromos hálózat, a fűtés, kidőlni készül a kerítés, az ablakok nagy része cserére szorul, a mosdók – bár tiszták – lassan vállalhatatlanok. Felújítás az utóbbi évtizedekben csak esetleges városi pályázat alapján történt, erre használható önálló kerettel nem rendelkezünk. A kiállító terek tágasak, két gyönyörű boltíves terem is található. A világítás korszerűtlen, drága. Egy fűtéssel ellátott, nem szellőző, az aktuális tetőfelújítás során beázott, galériás raktárral rendelkezünk, amely pillanatnyilag még elegendő a műtárgyak tárolására. Gyűjteményünk nagy része a népi iparművészet körébe tartozik, ezek nem túlságosan régi tárgyak, ezért itt a restaurálás helyett többnyire elegendő a tisztítás. A kiállítótérben és a raktárban szükség lenne egy komplex kártevőírtásra, de jelen helyzetben erre nincs esély.

GYŰJTEMÉNYI ADATOK

A Népi Iparművészeti Gyűjtemény az 1984-es megnyitásakor az akkori Népi Iparművészeti Tanács (ma: Hagyományok Háza) évtizedeken keresztül gyűjtött anyagából kiállítóhelyként mutatta be a népi iparművészet szakágainak (hímzés, szövés, faragás, fazekasság, népi kismesterségek) legszebb, legértékesebb darabjaiból tervezett állandó kiállítást. Ez néhány évig nagy népszerűségnek örvendett, de aztán egyre sürgetőbbé vált időszaki kiállításokkal aktualizálni, élővé tenni, kitágítani a népi iparművészetben rejlő lehetőségeket.

Az időszakos kiállítások (évi 6-10) megteremtésével párhuzamosan kezdődött a saját gyűjteményünk kialakítása. Országos pályázatokat bonyolítottunk le a Népi Iparművészeti Tanáccsal (majd jogutódaival), ezek az alkalmak is kiváló lehetőséget biztosítottak a gyűjtemény ajándékozás útján való gyarapítására. Ritkán lehetőségünk volt sikeres Nemzeti Kulturális Alap pályázat segítségével hiánypótló alkotások megvásárlására. Így sikerült a fazekasságot és a magyar hímzéskultúrát bemutató állandó kiállítást megújítani, gazdagabbá tenni. Helyi alkotótól, a Népművészet Mesterétől is tudtunk faragott alkotásokat vásárolni. Két nagyobb, néprajzi gyűjteményi egység került még hozzánk, az egyik egy kalotaszegi viseletekből, egyéb textilekből, kerámiákból, kisbútorokból álló magángyűjtemény, az úgynevezett Zana-gyűjtemény, melynek legszebb darabjai kamara-kiállítás keretében állandóan megtekinthetők.

A másik értékes gyűjtemény egy kecskeméti pedagógus ajándéka, kecskeméti és környékbeli használati eszközöket tartalmaz. Ezt időszaki kiállítás keretében mutattuk be. Mára saját gyűjteményünk közel 2500 db-ot tartalmaz[2] a gyűjtemény nem lezárt, napról-napra gyarapodik, fejlődik. Szoros kapcsolatot ápolunk az alkotó népi iparművészekkel, az ő ajándékaikkal is rendszeresen gyarapodik gyűjteményünk.

NYILVÁNTARTÁSI ÉS DIGITALIZÁLÁSI HELYZET

A leltárkönyv vezetése megfelelő, az új szerzemények is kellő időben beleltározásra kerülnek. Pillanatnyilag éppen az aktuális revíziót végzik kollégáim. A gyűjteményünk egy részét lefotóztuk. Honlapunkon[3] többszáz darabból álló motívumgyűjteményt tettünk elérhetővé.[4]

ARCHÍVUMI, KÖNYVTÁRI GYŰJTEMÉNYEK

Közel 600 db-os népművészeti, népi iparművészeti témájú könyvünk van, az érdeklődőknek segítségükre vagyunk. Archívumunk, dokumentumaink nem kellően rendezettek.

KIADVÁNYOK

Jelentősebb kiadványunk nincs. A Tájak Korok Múzeumok sorozatban jelent meg az 1980-as évek végén az intézményt ismertető kiadvány, azóta kisebb ismertető kiadványokat, meghívókat, képeslapokat készítettünk.

Kisebb kiadványok:

• Télen fűt, nyáron hűt – A taplógomba feldolgozás mestersége és művészete. Kecskemét, 2000. Kiállításhoz kapcsolódó kiadvány
• 50 éves a Kecskeméti Díszítőművész Szakkör[5]. Kecskemét, 2002.

KIÁLLÍTÁSOK

Állandó kiállítás

Állandó kiállításunkon Hagyomány és megújulás a magyar népi kézművességben címmel a népi iparművészet remekei tekinthetők meg. Láthatóak itt hímzések, szőttesek, faragások, fazekas munkák és a népi kismesterségek közül nagyon sok (pl. kékfestés, tojás díszítés, gyöngyfűzés, bőrösök, késesek munkái stb.). A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításában a régi, idős mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, igényesen dolgozó kortárs alkotók is. A kiállított tárgyak – melynek egy része a Hagyományok Háza tulajdonát képezi és letétben van nálunk – a magyar lakta területek jelentős részének néprajzi, népi kézműves kultúráját felöleli. Állandóan látogatható a kalotaszegi gyűjteményünkből rendezett kiállítás is, illetve Polyák Ferenc, a Népművészet Mestere udvaron kiállított nagyméretű fából faragott szobrai is.

Időszaki tárlatok

Az 1980-as évek végétől rendszeresek lettek az időszaki kiállításaink, ma már évi 6-10 időszakos kiállítással tesszük teljesebbé, változatosabbá a kínálatunkat. Bemutatkoztak egyéni alkotók, alkotóközösségek, szívesen tárjuk a látogatók elé a magyar mellett a külföldi népművészeti, képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásokat is. A kiállítások mellett rendszeresek a kézműves bemutatók, foglalkozások, gyerektáborok. Népzenei koncertek, előadások is népszerűek a zárt, tágas udvarban. Szakági konferenciákat is szerveztünk.[6]

Időszaki kiállítások a teljesség igénye nélkül:

• Hagyományos játékok – a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület tagjainak bemutatója
• XV. Országos Fazekas Pályázat és Kiállítás
• Gyöngyvarázs – Fehér Anna gyöngyfűző gyűjteménye és alkotásai
• Bemutatkozik a Kézművesek Baranyai Egyesülete 
• Kalocsai virágok – a homokmégyi Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere alkotásaiból rendezett kiállítás
• Népi agyagedények a XXI. század konyhájában – Takács István kecskeméti fazekas kiállítása
• A bajai halászszerszám készítő Pencz család kiállítása
• Országos Népi Mesterségek Művészete Pályázat
• Alkotások a pásztorművészet területéről (kiállítás a múzeum gyűjteményéből)
• Bemutatkozik a Békés Megyei Népművészeti Egyesület
• „Te bárányok gyapjából való”- magyar nemezesek kiállítása
• Répás János hetényegyházi fafaragó kiállítása
• Bagi Béla kecskeméti festőművész kiállítása
• A Kaptár Egyesület – a magyarlukafai alkotócsoport  kiállítása
• Régi műhelyek, régi mesterek –késesek, kovácsok -, kiállítás Kunkovács László fotóművész alkotásaiból
• Nem messze van ide Kalocsa… Bemutatjuk a hagyományos kalocsai lakáskultúrát és a viselet egyes elemeit
• Bemutatkozik a Játékcéh – a Tavaszi Fesztivál rendezvénye
• A gyergyóremetei gyapjúlepedő
• ”Ezzel jól bevásároltunk…” Kosarak, cekkerek, táskák, szatyrok – művelődéstörténeti utazás
• Perzsa kézművesség
• Székfaragó mesterek – hagyományos faragott és sással bekötött székek és ágyak.
• Kapos-menti fehér hímzések régen és ma
• Szösz mentén – táskák, titoktartók, képek nemezből
• „ A  MISKEI  ANTEUS ” – kiállítás. Tóth Menyhért születésének 110. évfordulója alkalmából
• Kiss Andrea keramikus, a Népművészet Mestere kiállítása
• „Agyagból született” – Hagyomány és megújulás a fazekasságban
• Polyák Ferenc fafaragó kiállítása
• „Se pompa, se cifraság” – hímzett feliratos falvédők
• „Kötöm a kosaram”- csuhéfonás Visken (Kárpátalja)
• Italkultúra – a szódásüvegtől a kávéscsészéig, a tejescsuportól a butelláig
• A hímzés mestere és tanítványai – Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Fekete Erzsébet népi iparművész és Mucsi Jenőné népi iparművész munkáinak kiállítása.
• Szatyor- és szakajtókötők az Erdélyi Mezőségen, Mezőfelén és Tacson – Nagy Mari és Vidák István gyűjteményéből rendezett kiállítás
• A magyar rajz mestere – kiállítás Szalay Lajos munkáiból
• Székely szőnyegek és más szövevények
• Barcsikné Tercsi Ibolya népi iparművészmunkáit bemutató kiállítás
• A hagyomány bűvöletében – 65 éves a Kecskeméti Díszítőművész szakkör
• Tárgyak és motívumok Kecskemét múltjából                 
• Szülőföldünk Biharország – 25 éves a Bihari Népművészeti Egyesület

KÜLDETÉS, KONCEPCIÓ, EGYÜTTMŰKÖDÉS

Küldetésünknek tekintjük a mai élő népművészet, népi iparművészet (és iparművészek) megismerését, bemutatását, gyűjtését, megőrzését, feldolgozását. Gyűjtőterületünk az egész ország, de kiemelt figyelmet fordítunk a helyi értékekre. Súlyt helyezünk a gyerekek, fiatalok figyelmének elnyerésére, kézműves foglalkozások, múzeumi órák, hagyományőrző rendezvények jelzik ezt.

Együttműködünk az intézményünkben helyet kapó hímző szakkörrel, a területileg illetékes népművészeti egyesülettel, a városi közművelődési és közgyűjteményi területen munkálkodókkal. Jó a kapcsolatunk a Vajdasági magyar Folklórközponttal.

A NÉPRAJZOS TERÜLETEN DOLGOZÓK SZEREPVÁLLALÁSA AZ ISMERETÁTADÁSBAN

A Népi Iparművészeti Gyűjteményben 2 néprajzos és egy kézműves foglalkozásvezető dolgozik a technikai munkatársakon kívül. Múzeumi órákat, kézműves foglalkozásokat, nyári kézműves tábort kínálunk a gyerekeknek. Óvodásoktól a főiskolásokig mindenkinek tudunk élményt adó programot kínálni. Foglalkozásvezetőnk esetenként külső helyszínen is vállal munkát, etnográfusként pedig középiskolai oktatás, külső helyszínen végzett kiállításrendezés, zsűrizés, kiállításmegnyitás is előfordul.

KIÁLLÍTÓHELY

1997-től a Katona József Emlékház – Székelyné Kőrösi Ilona szakmai vezetésével – a Népi Iparművészeti Gyűjtemény keretein belül működik.

---