Kövesdi Lilla Dóra

A dunaújvárosi Intercisa Múzeum néprajzi gyűjteménye

1988–2020

INTÉZMÉNY- ÉS GYŰJTEMÉNYTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS

A rendszerváltozás utáni időszak rendkívüli nehézségek elé állította az Intercisa Múzeumot. 1991-től a megszorítások ellenére is folyamatosan valósultak meg a műemlékvédelmi, restaurálási feladatok, ásatások folytak. Ebben az időszakban indult be a helytörténeti szakkör, és a nyári gyermektáboroztatás, a gyerekek kézműves foglalkozásokon vehettek részt. 1994-re sem szűntek meg a nehézségek. Matussné Lendvai Márta, aki 1979-től foglalta el az Intercisa Múzeum vezetői székét, 2001-ben a Múzeum első 50 évét összegző kötetben számolt be arról, hogy a munkatársak 1994 októberében az intézmény fizetésképtelensége miatt 14-15 fokos helyiségekben voltak kénytelenek munkájukat végezni. 1996-ban a rossz körülmények enyhítésére létrejött az együttműködés a Fejér Megyei Önkormányzat és Dunaújváros Megyei Jogú Város közgyűlései között, a város 1996-tól kezdve járult hozzá a múzeum működéséhez. A megállapodást 2000-ben meghosszabbították. Az intézmény kénytelen volt a rossz anyagi helyzet miatt elbocsátani a néprajzos muzeológust, így több mint egy évtizedig nem volt, aki ellássa a néprajzi gyűjtemény szakmuzeológusi feladatait.

ERŐFORRÁS-ELEMZÉS

A néprajzi gyűjteményt 1954 augusztusától 1967-ig főállásban Sergő Erzsébet (1928-2000) gondozta. 1967-től a Xantus János Múzeum alkalmazta, majd rövid ideig a Rákóczi Múzeumot vezette. 1975-ig a Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volt, 1984-ig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmunkatársa; ugyanebben az évben tért vissza Dunaújvárosba, 1984-től 1995-ig nyugdíjasként állt a Sztálinvárosi Állami Múzeum, a mai Intercisa Múzeum alkalmazásában. Munkásságában a néprajz szinte minden területére figyelmet fordított, tárgygyűjtései jelentősen gyarapították a gyűjteményt. Ő volt az Intercisa Múzeum első néprajzosa, tevékenysége meghatározta a néprajzi gyűjtemény arculatát. 1999-ben életművéért a magyar kultúra napján Pro Cultura Intercisae díjjal tüntették ki. Kéziratos gyűjtései közül néhány a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában is megtalálható. Sergő Erzsébet nyugdíjba vonulása után hosszú ideig az Intercisa Múzeumnak nem volt néprajzkutató munkatársa, a változást több mint egy évtizeddel később a megyei múzeumi rendszer megszűnése hozta meg. A múzeumok a települési önkormányzatokhoz kerültek, így ismét lehetőség nyílt néprajzkutatók alkalmazására. Rövid időn belül sok fiatal néprajzos váltotta egymást a szakmuzeológusi székben. Elsőként Ilyefalvi Emese lett az intézmény munkatársa, őt Vámos Gabriella és Balogh Pál Géza követte 2016-tól 2018 nyaráig. 2018. szeptembertől októberig Eibel András, majd 2019. januártól közel fél évig Sebestyén Andrea látta el a néprajzi gyűjteménnyel kapcsolatos feladatokat, mindketten egyetemi hallgatók voltak ebben az időszakban. 2020 februárjától Kövesdi Lilla Dóra az Intercisa Múzeum néprajzos muzeológusa.

INFRASTRUKTURÁLIS HELYZET

Az 1951-ben Sztálinvárosi Állami Múzeum néven alapított intézmény sok viszontagság után, 1970-ben került arra a helyre, ahol ma is működik. Az egykori pártház épülete város központjában, a Városház tér 4. szám alatt áll. A néprajzi tárgyak raktározása jelenleg több helyszínen történik. A kisebb tárgyak a múzeum épületében, a második emeleti raktárban kaptak helyet. A nagyobb méretű tárgyak külső raktárban, a Liszt Ferenc kert 11. szám alatti lakóház pincéjében kerültek elhelyezésre. 2012-ben került átadásra az uniós támogatásból megvalósított látványtár a múzeum földszintjén, melynek egyik kisebb, nagyjából 16,93 négyzetméter alapterületű részén találhatóak néprajzi tárgyak. Ezek között Deák István pentelei fazekas munkái alkotnak külön csoportot. A látványtár mozgáskorlátozott látogatók fogadására is alkalmas.

GYŰJTEMÉNYI ADATOK, DIGITALIZÁLÁS

A múzeum gyűjtőköre a Dunaújvárosi járás területe. A gyűjtemény nyílt, folyamatosan fogad be tárgyakat, rendszeresen fogad kutatókat, munkájukat a munkatársak segítik. A néprajzi gyűjtemény 2019-ben 2587 darab tárgyat foglalt magába. A tárgygyűjtés 1951-ben indult meg, a gyűjtemény túlnyomórészt a Sergő Erzsébet által gyűjtött dunapentelei néprajzi tárgyakból áll.

Intézményünkben a digitalizálás még kezdeti fázisban van. Excel fájlokban vannak begépelve a leltárkönyvek. Saját, egységes adatbázis még nem áll rendelkezésre, a néprajzi gyűjteményben a tárgyak fotózása még nem indult meg.

KIADVÁNYOK

Az Intercisa Múzeum minden évben megjelenő saját kiadványa az Intercisa Múzeum Évkönyve, amely az intézmény szakmai tevékenységét és eredményeit mutatja be. 2016-tól online is elérhető, letölthető formában található meg a múzeum honlapján. Az állandó kiállítás katalógusa 2004-ben jelent meg. 2003-ban kezdődött meg az Intercisa Múzeum kincsei című sorozat kiadása is, melyek a múzeum régészeti anyagát mutatják be.

KIÁLLÍTÁSOK

2003-ban megújult az Intercisa Múzeum Dunaújváros története az őskortól napjainkig című állandó kiállítása, amely 1976 óta állt. Túlnyomórészt római kori tárgyak láthatóak a tárlatban. A múzeum első emeletén található kisteremben 2016-ban Vámos Gabriella tervei alapján újult meg a néprajzi szoba, amely a dunapentelei paraszti társadalom 100 évvel ezelőtti mindennapi életét mutatja be. A helyiség egyik oldalán paraszti lakószoba került kialakításra, a másik oldalán konyhát rendeztek be. E két, fő kiállítási egység között került kialakításra az a tér, amely múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására alkalmas. A néprajzi szoba elődjét Sergő Erzsébet rendezte be, Vámos Gabriella az ő koncepcióját gondolta újra. A néprajzi gyűjtemény létrejöttekor, 1951 őszén a Néprajzi Múzeum muzeológusai is részt vettek a tárgyak gyűjtésében. Eredetileg Sztálinváros építésében kellett volna részt venniük. Csilléry Klára mondta el 2001-ben Lukács Lászlónak visszaemlékezésében, hogy a Néprajzi Múzeum munkatársait levezényelték téglákat adogatni, ezt követően merült fel az ötlet, hogy a tervezett múzeum számára gyűjtsenek anyagot. A gyűjtés során Csilléry Klára javasolta Sergő Erzsébetnek, hogy szerezze meg a néprajzi szobában ma is kiállított 66.30.1 leltári számú, lófejes támlájú karosszéket a múzeum számára.[1]

Szakmuzeológus hiányában, 1990 és 2000 között igen kevés néprajzi témájú időszaki kiállításnak adott otthont az Intercisa Múzeum. 1990-ben nyílt a Fejér megyei fehérhímzések című időszaki tárlat. 1994-ben a Néprajzi Múzeum Mexikó élő népművészete című kiállítását tekinthették meg a dunaújvárosiak. 1995-ben kékfestő és mézeskalács témájú időszaki tárlat volt látható. 2015 áprilisában nyílt meg a Kendermagtól a textilig című időszaki kiállítás, amely az Intercisa Múzeum néprajzi gyűjteményében található textileket mutatta be. 2015. december 18. – 2016. február 29. között láthatták az érdeklődők a „Sár a tűzben – A kerámia története” című kiállítást, amely az agyag és ember több ezer éves történetére fókuszált, így néprajzi tárgyak is bemutatásra kerültek a múzeum néprajzi gyűjteményéből. 2016 nagyon mozgalmas év volt a néprajzi témájú kiállítások tekintetében. Ekkor a Szent Flórián katonái – A tűzoltóság története című tárlatot láthatta a közönség. A Móra Ferenc múzeum jóvoltából volt megtekinthető aHázi szappanytól az arczkenőcsig – Paraszti tisztálkodás – Polgári divat című kiállítás és ugyanebben az évben ősszel nyílt a „Kallós Zoltán gyűjtőútjainak textilcsodái” című kiállítás, mely a válaszúti Kallós Zoltán Múzeummal való együttműködés révén valósult meg. Ezeken kívül a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Évszázados tradíciók – a Dr. Oetker múltja és jelene című kiállítását, és az Adjon Isten egészséget, bort, búzát és békességet! A vukovári magyarok és falvédőikcímű időszaki kiállítást látta vendégül 2018-ban az Intercisa Múzeum.

2016-ban megújult a múzeum honlapja (amely az intercisamuzeum.hu címen érhető el), ekkor kezdett el működni a múzeumi blog is. A mai napig rendszeresen jelennek meg az intézmény szakmuzeológusainak hónap műtárgyát bemutató írásai. Működik az intézmény Facebook oldala is, ahol a munkatársak a legfontosabb eseményekről, kiállításmegnyitókról, rendezvényekről és egyéb érdekességekről osztanak meg tartalmakat. Az oldal bárki számára elérhető.

MÚZEUMPEDAGÓGIA

A néprajzi szobában lehetőség van néprajzi múzeumpedagógiai programok tartására, amelyre rendszeresen nagy az érdeklődés. A foglalkozások hasznosan kiegészítik az iskolai történelem és magyar tanórákat, segítenek a tanulóknak közelebb kerülni ahhoz, hogy milyen volt az élet a hagyományos paraszti társadalomban a 19-20. században. A jeles napokhoz kapcsolódó foglalkozásokon a különböző ünnepekhez kapcsolódó néphagyományokkal, tárgyakkal ismerkedhetnek meg az iskolások. A foglalkozások rendszeres látogatói a Jószolgálati Otthon Közalapítvány két intézményegységéből érkező fogyatékkal élő felnőttek is. Az Intercisa Múzeum minden évben csatlakozik a Múzeumok Éjszakájának programsorozatához.

---