Néprajz a Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjteményben

Schill Tamás

Néprajz a Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjteményben

1988–2018

INTÉZMÉNY- ÉS GYŰJTEMÉNYTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS

A Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény 1982 óta Dunapataj Nagyközség tulajdonában és kezelésében van. Korábban a Bács-Kiskun megyei múzeumi szervezethez tartozott majdnem egy évtizedig, azt megelőzően önálló, nagyközségi intézmény volt.

1988 és 2018 között a Gyűjtemény tulajdonosa és kezelője nem változott, a muzeális intézmény elnevezése az új működési engedély kiadásáig Pataji Múzeum volt. Szervezeti keretei és személyi állománya az idők folyamán azonban kis mértékben változtak. Önálló intézményként működve az 1998-ig tartó időszakban számos szép kiállítás, hangverseny stb. fémjelezte az itt folyó munkát. A múzeumalapító, Pastyik István, aki egyúttal egyszemélyes vezetője volt a Gyűjteménynek, nyugdíjazásával egy időben a fenntartó önkormányzat felkérte a kalocsai Viski Károly Múzeum munkatársait, hogy végezzenek revíziót a gyűjteményben. Ez két lépcsőben történt 1998-ban és 1999-ben. A revízió megállapításai, sajnos, nem voltak a legkedvezőbbek a muzeológiai munkával kapcsolatban.

A Gyűjteményt a tulajdonos önkormányzat 1999-ben a helyi Általános Művelődési Központhoz helyezte szervezetileg. Új munkatárs felvételével, gyakorlatilag a helyi általános iskolához kapcsolva, új lendülettel kezdődött el a múzeumi élet. 2000-ben kitakarították, látogathatóvá tették a Gyűjtemény tájházát. Elkezdődött a Gyűjtemény lassú „profiltisztítása” pl. az óriási mennyiségű sajtóanyag más intézményeknek való átadásával.

2001-ben jelentős épület-felújítás zajlott a múzeumnál: falfelújítás szellőző vakolattal, központi gázfűtés kialakítása, a rossz állapotú fapadló helyett kerámialapos burkolás, festés stb. E helyi törekvéseket látva a Minisztérium 2002-ben a Múzeumpártoló önkormányzat III. díját adományozta az önkormányzatnak, amelynek pénzdíját felhasználva szakmai fejlesztések zajlottak le a gyűjteményben.[1]

Ezt az időszakot az iskola és a gyűjtemény szoros kapcsolata, élénk kulturális élet (kiállítások, előadások, hangversenyek stb.), valamint a gyűjteményrendezés (gyűjteményoptimalizálás, profiltisztítás elkezdése) jellemezte. Az új munkatárs (eredetileg tanító, néprajzi speciálkollégiummal) fokozatosan szerezte meg múzeumi szakmai ismereteit főként a Magyarországi Tájházak Szövetsége, a kalocsai Viski Károly Múzeum, illetve a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke és más magánszemélyek által.

A Gyűjtemény tájházát 2006-ban a Tengertánc, majd 2008-2009-ben a Tájházak a közösségért pályázatoknak köszönhetően újítottuk meg. Az épületek karbantartása önerőből, a műemlékvédelem és NKA-s pályázatokból majd két évtizede, több-kevesebb eredménnyel folyik.

Jelentős lépés volt a Gyűjtemény életében, hogy 2011-ben és 2012-ben külső és belső felújítás zajlott le a gyűjtemény főépületén (az unitárius templomon). A felújítással egyidejűleg szakmai, főként raktározástechnikai fejlesztések is történtek a gyűjteményben.

2013. január 1-től[2] a gyűjtemény nem önálló szervezeti egységként az önkormányzathoz került, hivatalos vezetője Dusnoki Csaba polgármester lett, szakmai irányítását a múzeumi közalkalmazott, Schill Tamás Péter végezte, végzi.

A (volt) megyei múzeummal (Katona József Múzeum, Kecskemét) és a járási központ múzeumával (Viski Károly Múzeum, Kalocsa) élő szakmai és kollegiális kapcsolatot ápolnak.

ERŐFORRÁS-ELEMZÉS

A gyűjtemény munkatársai:

  • 1959-1998 Pastyik István múzeumalapító, történelemtanár, helytörténész
  • 1999-től Schill Tamás néprajzos-muzeológus, gyűjteményvezető

A múzeum jelenlegi munkatársa Schill Tamás, aki 1997-ben a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanító és óvodapedagógus szakán, néprajz speciálkollégiumon végzett, majd a Szegedi Tudományegyetemen 2008-ban néprajz szakos bölcsész diplomát szerzett. 2011-ben a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának néprajz alprogramjában abszolutóriummal zárt. A következő évben elvégezte a Múzeumvezetői ismeretek képzést a MOKK szervezésében. Nyelvismerete angol (alapfok), német (középfok), dán (középfok)

INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTURÁLIS HELYZET

A Gyűjtemény kezelésében lévő ingatlanok:

  • A Gyűjtemény kezelésében volt a 2000-es évek elejéig a Dunapataj, Ordasi u. 9. szám alatti ingatlan, amelyben a gyűjteményi anyag egy részét helyezték el (nem megfelelő körülmények között)
  • Dunapataj, Ordasi u. 7. – egykori unitárius templom épülete és a kertben álló kisraktár, mosdóhelyiségekkel
  • Dunapataj, Jókai u. 8. (hrsz 1792) – népi műemlék épületek: lakóház és kovácsműhely
  • Dunapataj, Jókai u. 10. (hrsz 1791) – népi műemlék épületek: lakóház (tájház) és istálló

A Gyűjtemény tárgyi anyagai, dokumentumai a következő helyeken, raktárokban találhatók:

  • Dunapataj, Ordasi u. 7. templomépület: az összes papíralapú dokumentációs anyag, könyvgyűjtemény, fotó- és térképgyűjtemény, történeti tárgygyűjtemény és néprajzi tárgyak gyűjteménye, valamint a képzőművészeti gyűjtemény
  • Dunapataj, Ordasi u. 7. kisraktár: régészeti gyűjtemény, kerámiagyűjtemény és néprajzi fatárgyak
  • Dunapataj, Jókai u. 8-10. szám alatt a néprajzi tárgyak egy része
  • Dunapataj, Vasút u. 2. szám alatt a Gyűjteményünknek egy állandó történeti-néprajzi kiállítása van. Ebben a kiállításban több gyűjteményi tárgyunk van elhelyezve. A kiállítás mellett található raktár muzeológiai szempontból a legjobbnak mondható. Itt a kezelt néprajzi fatárgyak kaptak helyet.
  • Főleg leltározatlan néprajzi tárgyaink vannak elhelyezve az önkormányzat Dunapataj, Vasút u. 15. szám alatti, felújítás alatt álló épületében.

A Gyűjtemény tárgyai, anyaguk, állapotuk miatt folyamatos kezelésre szorulnak. Szerencsére 1999-től kezdődően számos restaurálási pályázaton sikerrel vettünk részt. Ezzel együtt a Gyűjtemény néprajzi fatárgyainak jó részén érezteti hatását a gyűjtéskor és az azt követő évtizedekben elmaradt állagvédelmi kezelés.

GYŰJTEMÉNYI ADATOK

A Gyűjtemény gyűjtőterülete Dunapataj Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területe. Az 1959-ben megindult gyűjtési elvek szerint gyűjteményünkbe kerülhet minden olyan egyedi tárgy, dokumentum, fotó stb., amely Dunapataj néprajzával és történelmével kapcsolatos. Ezen túlmenően Gyűjteményünk minden olyan tárgyat, dokumentumot, fotót stb. gyűjt, amelyek Dunapatajjal áttételesen is kapcsolatba hozhatók.[3] Helyhiány miatt jelenleg már csak kivételes esetben gyűjtünk be, kizárólag jó állapotú tárgyakat. Jelenlegi gyűjtőköreink (a hatályos működési engedély szerint): néprajz, történet (lezárt), képzőművészet (lezárt), régészet (lezárt).

Jelentékeny mennyiségű, feldolgozatlan, illetve nem teljesen feldolgozott tárgyi anyag és dokumentum van néprajz és történet gyűjtőkörben. A néprajzi gyűjtőkörben a gyűjtés, Dunapataj Nagyközség közigazgatási területén belül, folyamatos.

NYILVÁNTARTÁSI ÉS DIGITALIZÁLÁSI HELYZET

Nyilvántartásba vett tárgyak a 2018. évi statisztikai jelentés szerint:

  • régészet: 791 db
  • történeti tárgy: 741 db
  • néprajzi tárgy: 1787
  • képzőművészet: 118
  • eredeti, forrásértékű archív fénykép: 26 db

Összesen: 3463 db tárgy van egyedi azonosítóval (leltári számmal) ellátva, de ettől sokkal több tárgy, dokumentum, képzőművészeti alkotás stb. található a gyűjteményben, melyeknek feldolgozása folyamatos. Bizonyos tárgygyűjtemények esetében (pl. az ún. Chovan-képek) a minisztérium és az örökös bevonásával évek óta tárgyalunk a megfelelő elhelyezésről.

A tárgyi anyag egy részéről rendelkezünk digitális képpel. Ezek közül 190 darab tájházbeli tárgy fotója megtalálható az e-skanzen.hu oldalon a Monari gyűjteménykezelő programban. A többi tárgy feltöltése folyamatos. Úgyszintén a fényképek egy részéről rendelkezünk digitális másolattal (szkennelés), de ezek nem rendszerszerűen kerültek beszkennelésre, hanem mindig az aktuális követelmény (tanulmány, újságcikk stb.) alapján.[4] Amikor lesz önálló honlapunk, erre tervezzük elhelyezni Gyűjteményünk legfontosabb tárgyi, fényképes és dokumentációs anyagát.

ARCHÍVUMI, KÖNYVTÁRI GYŰJTEMÉNYEK

Saját könyvtári gyűjteménnyel, pontosabban könyvgyűjteménnyel rendelkezünk, ami összesen 4530 darabot számlál. A fél évszázada kialakult hagyománynak megfelelően a könyveket két leltárkönyvbe leltározzuk: külön a pataji vonatkozást, kutathatóságot tartalmazó könyveket PL leltári számmal (ezek az ún. patajikumok), és külön az egyéb könyveket B leltári számmal. Tudomásunk szerint ilyen helyi kutathatóságot tartalmazó könyvgyűjtemény csak két helyen létezik Magyarországon: Budapesten (Budapest Gyűjtemény) és Dunapatajon.

LEGFONTOSABB KIADVÁNYOK

Schill Tamás: A Pataji Múzeum és tájház rövid ismertetője. Pataji Múzeum, Dunapataj, 2009. Együtt, egy kötetben a Kustár Rozália – Gottschall Péter: A Hartai Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház című kiadvánnyal. Harta, 2009.

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK, JELENTŐSEBB IDŐSZAKI TÁRLATOK

Állandó kiállításunk a Pataji parasztház a 19. században. Néprajzi, tájházi kiállítás, rendezte prof. Dr. K. Csilléry Klára, megnyitás éve: 1968.

A kezelésünkbe nem tartozó épületben egy olyan kiállítás van, amelyben gyűjteményünk anyagai találhatók. Az épület neve és címe: Kodály Zoltán Művelődési Ház, Dunapataj, Vasút u. 2.; a kiállítás címe: Dunapataj történelme és néprajza. A kiállítást rendezte: Schill Tamás, a megnyitás éve: 2014.

Az 1982 -ben az unitárius templomban megnyílt Kodály és Dunapataj című fotókiállítást 1999-ben bontották le. Ezt követően több látványos nagykiállítás volt az unitárius templomban, például: Pataji szabómesterek ruhakiállítása, pörkölttorta kiállítás, citerakiállítás, Pataji Múzeum 50 éves kiállítás, Dunapataj 1919-es kiállítás stb. E kiállításokat Hontváriné Arth Julianna népi iparművész rendezte Schill Tamás segítségével.

INTÉZMÉNYI KÜLDETÉS, TUDOMÁNYOS PROJEKTEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, JÖVŐKÉP

Idézet a Dunapataj Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény Szervezeti és Működési Szabályzata, és Ügyrendi szabályzatából (Dunapataj, 2011.): „A Gyűjtemény célja, hivatása:A Gyűjtemény Dunapataj nagyközség közigazgatási területén található, illetve dunapataji kötődésű kulturális, (nép)művészeti, történeti, néprajzi témájú szellemi és tárgyi értékek gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és bemutatásával foglalkozik alapvetően. Ezen kívül a Gyűjtemény – nem fő feladatként – közművelődési tevékenységet is folytat pl. kiállítások, hangversenyek, iskolai rendezvények és egyéb kulturális események szervezésével. A Gyűjtemény egyedülálló épületeivel és a bennük található gyűjteményekkel Dunapataj és a Szelidi-tó egyik fontos látnivalóját kínálják a látogatónak. A település és a tó iránt érdeklődő nagyközönség, illetve szakemberek számos érdekességet és információt kaphatnak a Gyűjteményben.”

A jövőben a gyűjteményi anyag feldolgozására, állagának megóvására és korszerű, modern bemutatására törekszünk. Tervünk szerint ezt a munkát egészíti ki a tudományos feldolgozás, a tudományos műhelymunka, valamint a további gyűjtések is, amelyek a jelenlegi anyagot kiegészítik, árnyalják, tovább bővítik jó állapotú anyagokkal.

Véleményünk szerint a Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény (összefogva valamelyik hazai néprajzi tanszékkel pl. Szeged, Budapest és további szakemberekkel) alkalmas központja lehetne a Duna-mellék (Dömsöd, Dunavecse, Solt, Dunapataj stb.) átfogó etnográfiai vizsgálatának.

A NÉPRAJZOS TERÜLETEN DOLGOZÓK SZEREPVÁLLALÁSA ISMERETÁTADÁSI, OKTATÁSI TERÜLETEN

Munkatársaink a helyi általános iskolával alkalmanként, felkérésre együttműködik különböző helytörténeti tematikájú tanórák, rendhagyó tanórák keretében. A Gyűjteményben dolgozó etnográfus tudására a helytörténeti, helyismereti, helyi népéleti vonatkozású feladatoknál van szükség. Ugyancsak szükség van a néprajzos-muzeológus segítségére a helyi újság megszerkesztésében és tájházas foglalkozásoknál is.

TÁJHÁZAK, KIÁLLÍTÓHELYEK ADATAI

A Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény tájháza(i): 6328 Dunapataj, Jókai u. 8-10. Népi műemlék épületek: lakóház és kovácsműhely, lakóház és istálló. Dunapataj Nagyközség Önkormányzata, mint Gyűjteményünk tulajdonosa és kezelője, tagja a Magyarországi Tájházak Szövetségének. A dunapataji Kodály Zoltán Művelődési Házban berendezett zarándok-kiállítás tárgyi és fényképes anyaga a Gyűjteményből származik.


Jegyzetek

[1] Polcrendszer vásárlás a könyvgyűjteménynek, fotó csomagolástechnikai fejlesztés

[2] A Klebelsberg Központ (KLIK) létrehozásával egyidejűleg.

[3] Pl. Itt született alkotó, Dunapataj korábbi pusztáihoz köthető anyagok stb.

[4] Gyűjteményünk jelentős fényképanyaga megjelent Magyar Bálint: A Dunánál című dokumentumszociográfia (Bp. 2007.) CD mellékletében.

Irodalom

Schill Tamás
2009   A Pataji Múzeum és tájház rövid ismertetője. Pataji Múzeum, Dunapataj
2018   „Vasmarkú lelkészre volt szüksége a gyülekezetnek.” A dunapataji unitárius templomról és az egykori gyülekezetről Schill Tamás néprajzkutatóval, a Pataji Múzeum vezetőjével beszélget Kriskó János. Forrás 50. évf. december, 117-125.
2010   A dunapataji unitárius egyházközség megalakulása. A kitérés módjai és eseményei dokumentumok tükrében. In: Mód László – Simon András (szerk.): Tanulmányok a 60 esztendős Barna Gábor tiszteletére. Szeged.