N. Kovács Zita

Néprajz a bajai Türr István Múzeumban

1989–2020

GYŰJTEMÉNYTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS

Baján múzeum alapítására először 1914-ben nyílt lehetőség. Déri Frigyes röviddel az első világháború kitörése előtt gyermekkora városának ajánlotta fel gazdag egyetemes kultúrtörténeti gyűjteményét és könyvtárát. Fel akarta építeni a közművelődés házát, meg is vásárolt a város központjában egy telket, melyet Bajának ajándékozott. Az épületben múzeum és könyvtár kapott volna helyet. Sajnos – az első világháború kitörése miatt – tervének megvalósítását a „béke helyreállta utáni” időkre halasztották. A háború után 1919-ben azonban Baja szerb megszállás alá került, és Déri visszavonta adományát, bizonytalannak ítélve a város sorsát, gyűjteményét pedig Debrecennek ajándékozta.

A bajai Türr István Múzeum megszületése a két világháború között, a magyar múzeumügy talán legterméketlenebb időszakában szerencsés körülményekkel magyarázható. Alapításában jelentős szerepe volt Oltványi (Artinger) Imrének, a műgyűjtőnek és művészeti írónak, aki bajai iskolai évei után is kapcsolatot tartott a várossal. Oltványi 1936-ra összegyűjtött a kor jelentős alkotóitól egy olyan kollekciót, amely megteremtette az első kortárs magyar képtár alapjait.[1]

Baján a múzeumalapítást megelőző évtizedekben olyan magángyűjtemények jöttek létre, melyek a 20. századi modern magyar képzőművészet mára klasszikussá vált alkotóinak munkáit gyűjtötték. A műgyűjtőket a városban 1930-ban letelepülő Nagy István jelenléte is inspirálta, a jelentősebb bajai műgyűjtemények főként a Nagy István-képek rendszeres és módszeres gyűjtése nyomán jöttek létre és formálódtak. A korszakos művész 1937-ben bekövetkező halála után az özvegy egy 49 műből álló kollekciót ajándékozott a bajai képtárnak, mely kollekció az akkor alapított képtár másik fontos törzsanyaga lett. A bajai törvényhatósági bizottság 1936 októberében a képtár létrehozásával egy időben határozatot hozott múzeum alapításáról is. Baján tehát egy kortárs képzőművészeti gyűjtemény hívta életre a múzeumot.

Területi múzeumként és nemzetiségi bázisintézményként a Türr István Múzeum egyik legfontosabb feladata a gyűjtőterületén: a Bajai járás, a Bácsalmási járás, valamint a Jánoshalmi járás déli részén[2] valaha élt és a ma itt élő ember bemutatása. A Türr István Múzeum jelenleg 5 épületben, összesen 5600 négyzetméter alapterületen működő, 27 közalkalmazottat foglalkoztató közgyűjtemény. Kiállítóhelyein, valamint külső helyszíneken évente kb. 8-10 kiállítást rendeznek a munkatársak. Régészeti, történeti, néprajzi, képzőművészeti, numizmatikai, iparművészeti gyűjteménye, fotó- és médiatára, adattára és szakkönyvtára több mint 220.000 db műtárgyat és történeti dokumentációt őriz, s a tervszerű gyűjteményezésnek köszönhetően ez a szám természetesen folyamatosan gyarapodik.

A Türr István Múzeum területi múzeum, nemzetiségi bázisintézmény, amely 5 közérdekű muzeális kiállítóhelyen működik:

• Türr István Múzeum (6500 Baja, Deák F. u. 1.)
• Nagy István Képtár (Baja, Arany János u. 1.)
• Éber-emlékház (Baja, Jókai u. 19.)
• Bunyevác Tájház (Baja-Szentistván, Pandúr u. 51.)
• Bagolyvár – Miskolczy Ferenc-emlékház (Baja, Parti u. 1.)

ERŐFORRÁS-ELEMZÉS

A Türr István Múzeum néprajzi gyűjteményében egy néprajzos főmuzeológus és egy néprajzi gyűjteménykezelő szakalkalmazott dolgozik. Kothencz Kelemen néprajzkutató munkáját Kollár Katalin gyűjteménykezelő segíti.

Kothencz Kelemen középfokú angol nyelvvizsgával rendelkezik, emellett alapfokú latin nyelvismere van, jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar és összehasonlító folklorisztika program doktorandusza. Tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Bárdos Ferenc Helyismereti Klubnak, a VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottságnak, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoportnak, emellett a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság Bács-Kiskun megyei referense, a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségkutató Szakosztályának titkára, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a néprajzi muzeológia szakági csoport szakfelügyelője. Kollár Katalin a Magyar Nemzeti Múzeum által meghirdetett Múzeumi Gyűjtemény- és Raktárkezelő képzést végezte el 2019-ben.

INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTURÁLIS HELYZET

A Kulturális és természeti örökség megőrzése, megújítása program és a Városi Épített Örökség megőrzése (A1) programterület keretében megvalósuló projektnek köszönhetően a múzeum több ezer műtárgyát őrző, állományvédelmi szempontból meglehetősen rossz állapotú raktárait korszerűsítette infrastrukturálisan és szakmai szempontból egyaránt. A projektnek köszönhetően megújította a soknemzetiségű népességgel és sokszínű kultúrával büszkélkedő város főterén álló, országos műemléki védettség alatt lévő épülete belső terének 25 %-át. Az épület harmonikusan illeszkedő eleme a város főterének, ezért megóvása a történelmi belváros építészeti egységének megtartását is jelenti. A korszerű energetikai, környezetbarát elvárásoknak is megfelelő felújítás és funkcióváltó átalakítás legfőbb célja, hogy a nagy múltú és városképileg meghatározó műemléképület minél nagyobb része megnyitható és használatra ösztönző legyen a nagyközönség számára. Ezáltal megerősödjön a nemzetiségi bázisintézményként is működő, muzeális intézménynek helyt adó épület kulturális és közösségi funkciója, és javuljon a soknemzetiségű kulturális örökséghez való hozzáférés.

A fejlesztés eredményeként a beltér megnyitása a látogatók számára 30%-ról 60%-ra növekedett. Kialakításra és berendezésre került a múzeumi gyűjtemények további 40 %-a, közel 500 db kiállítási tárgy restaurálásával és a digitális tartalmakhoz való hozzáférést segítő 3 információs ponttal: 1 múzeumi és 1 helytörténeti foglalkoztató, 2 helytörténeti, 3 képzőművészeti és 6 tematikai egységből álló néprajzi és 2 textil látványraktár és a kiszolgáló helyiségek, összesen 542 m2 területen.[3] A műemlék kulturális és közösségi funkciójának megerősítéséhez a projektgazda a négy nemzetiségi közösséget képviselő önkormányzati (Cigány, Horvát, Német és Szerb) partnerekkel közösen rendszeresen megrendezésre kerülő rendezvényt indított el. Kidolgozott továbbá 9 db rendszeres foglalkoztató programot, oktatási segédanyagot a 3-23 éves korosztály számára, amelyben alapvető szerepet játszik a tehetséggondozás és a társadalmi felzárkóztatás, ugyanakkor hűen tükrözi azt a különösen gazdag kulturális sokszínűséget, ami a városnak nemcsak a múltját, de a jelenét is jellemzi.[4]

GYŰJTEMÉNYI ADATOK

A bajai Türr István Múzeum néprajzi gyűjteményében közel 10 000 műtárgy található. A legrégebbi műtárgyak a 18-19. század fordulójáról származó komáromi festett ládák. Emellett számos asztalos készítette láda, falitéka, komód és szekrény gazdagítja a bútorgyűjteményt, amelyek leginkább bajai műhelyekben készültek, de a kereskedelem révén is kerültek a környékre.

Solymos Ede egykori múzeumigazgató munkássága eredményeként Európa-szerte számon tartják az intézmény több mint félezer tárgyat számláló halászati gyűjteményét, amely a Duna Pakstól Mohácsig terjedő szakaszának halász-eszközanyagát jelenti.

Baja régi fazekasközpont volt, amelynek tárgyi emlékanyaga – több mint ezer tárgy – megőrződött a Türr István Múzeum gyűjteményében. Az egykori falusi háztartásokban a helyi kerámiák mellett megtalálhatóak voltak a távolsági kereskedelem révén a környékre került fazekas termékek, így például siklósi, máriagyűdi korsók, csákvári fazék, mohácsi fekete kerámia stb.

Közel háromezer darabos textilgyűjteményünkben a Baja környéki magyar lakosság mellett a nemzetiségek (német, bunyevác, sokác), néprajzi csoportok (bukovinai székelyek, felvidéki magyarok) textilkultúrájának egy szeletét őrizzük. A tanulmányi raktárban külön egységben tároljuk a házi és takácsszőttesek, a falusi varróasszonyok készítményeit. Tárgycsoportonként elkülönülve, településenként mutatjuk be a különféle női és férfi viseletdarabokat, valamint a lakástextíliákat. A textilgyűjtemény anyagában kiemelkedő jelentőségű az a néhány tucat leheletfinom szövésű női ingváll, ami Báldy Flóra gyűjtőmunkájának köszönhető. A római katolikus vallású bunyevác népcsoport körében használt, opletyáknak nevezett ruhadarabok a 19. század közepe, harmadik negyede táján készültek.

A múzeum kismesterséggyűjteménye körülbelül háromezer darab beleltározott műtárgyból áll. Az egyes műhelyek teljes vagy részleges eszközanyagát az alábbi – napjainkban nem gyakorolt – foglalkozások, kisipari ágazatok jelenítik meg: hajóács, vízimolnár, csat- és lánckovács, mérlegkészítő, ötvös, fazekas, kályhás, téglakészítő, útkövező, kosárfonó, mézesbábkészítő, szappankészítő, cipész, csizmadia, fapapucskészítő, kalapos, szűcs, harisnyakötő, fésűkészítő, kádár, kékfestő, teknővájó, kubikos, késes, kötélgyártó, üstfoltozó, képkeretező, cukorkakészítő, harisnyakötő.

A néprajzi gyűjtemény folyamatosan gyarapszik. A gyűjteménygyarapítási stratégia szerint fontosnak tartjuk a környéken élő nemzetiségek néprajzi anyagának gyűjtését. Ezen a téren vannak még hiányosságok (pl. bukovinai székely, felvidéki magyar anyag). A térség jelentős kézműves-ipartörténeti és kereskedelmi központ jellegéből adódóan a kismesterséggyűjtemény, háztartásgyűjtemény minél teljesebbé tétele szintén aktuális feladat. A Múzeumnak nemzetiségi bázisintézményként további feladata az olyan környéken lévő nemzetiségi települések néprajzi anyagainak gyűjtése, amelyek korábban a múzeum gyűjtőterületén kívül estek (pl. Hajós, Dusnok, Bátya, Miske).

NYILVÁNTARTÁSI ÉS DIGITALIZÁLÁSI HELYZET

A közgyűjtemények gyűjteményezési feladatai között a gyűjtés, nyilvántartás, megőrzés, műtárgyvédelem és bemutatás mellett az elmúlt évtizedben előtérbe került és sürgető feladattá vált a múzeumok digitális adatbázisának hozzáférhetősége. A Türr István Múzeum digitális adatbázisa hétről-hétre fejlődik, gyűjteményeiből jelenleg közel 60 000 műtárgy érhető el az intézmény honlapjának adatbázisából: néprajz 5054 db, régészet: 243 db, helytörténet: 270 db, képzőművészet: 2075 db, történeti dokumentáció: 1658 db, fényképgyűjtemény: 32367 db, adattári anyag: 4873 db, könyvtári állomány: 7450 db.

A Múzeum új honlapot készített, amelyen a gyűjteményi digitális adatbázisok elérhetők, naprakész beszámolók olvashatók a pályázatokról, állandó és időszaki kiállításokról, fejlesztésekről, rendezvényekről és a múzeum köré szerveződött civil támogatókról. A műtárgyak digitalizálása a néprajzi gyűjtemény revíziójával párhuzamosan zajlik. A digitalizált tartalmakat szintén a múzeum honlapján tesszük hozzáférhetővé.[5] Jelenleg az intézménynek nincs akkreditált műtárgynyilvántartó adatbázisa. A 2010-es évek elején a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete a fenntartása alatt működő intézmények részére megvásárolta a MUNYIR szoftvert, azonban különféle számítástechnikai problémák miatt Baján nem valósult meg az alkalmazása. Egy integrált gyűjteményi adatbázis megvásárlása nemcsak a precízebb helyi nyilvántartást és a műtárgyak kutathatóságát könnyítené meg, hanem elősegítené a magyarországi közgyűjtemények műtárgyállományával való összehasonlítást is.

A múzeum honlapján civil kezdeményezésre létrejött egy helyi ipartörténeti aloldal, ahol lelkes bajai lokálpatrióták a történetek szereplőit megkeresve a helytörténeti, ipartörténeti dokumentumokat felkutatva, összegyűjtve nyilvánossá tették egy-egy üzem, vállalkozás, szolgáltató történetét, akár már megszűnt üzemről, akár a fénykorát élő cégről legyen szó. Az adatbázist önkéntes civil kutatók folyamatosan bővítik.

ARCHÍVUMI, KÖNYVTÁRI GYŰJTEMÉNYEK

A Türr István Múzeum könyvtárában jelenleg közel tizennégyezer könyv található. Ezek nagy része néprajzi, régészeti, képzőművészeti és történelmi témájú. A folyóirat-állomány közel ötezer darabból áll. Ennek egy része régi újság, melyet szívesen forgatnak a kutatók. A könyvtár korlátozottan nyilvános, csak helybeni kutatásra van lehetőség, mégis sokan keresik fel.

Amikor a városi múzeum (Baja Város Új Magyar Kép- és Szoborgyűjteménye) létrejött 1936-ban, Borsay Jenő nyugalmazott községi jegyző kapott ideiglenes megbízást a muzeális anyag kezelésére. A Takarékpénztár épületében indult meg a szervező és rendező munka. Borsay nemcsak tárgyakat gyűjtött és rendszerezett, hanem ő vetette meg a könyvtár alapjait is. Közületektől, magánszemélyektől gyűjtötte azt az anyagot, mely alapja lett nemcsak a múzeum szakkönyvtárának, de az akkori járási könyvtárnak is.

Borsay halála (1939) után Bárdos Ferenc ingyen és bérmentve rendezte az időközben felhalmozott könyvanyagot. 1948-ban Takáts Endre irányításával megalakult a múzeumi kölcsönkönyvtár, mely önálló költségvetéssel külön épületben és külön személyzettel működött. A tagok száma fokozatosan emelkedett (180-190 fő). A múzeumi könyvtár anya­gát képező könyvmennyiség így vetette meg az alapját a Városi Közkönyvtárnak, amely nem messze a múzeumtól, a Központi Iskola melletti épületben volt. Később a Tóth Kálmán téren lévő Bank épületébe költözött, és Városi Könyvtár néven működött tovább.

1950-ben a múzeum könyvtári állománya kb. 40 000 db könyvből állt. Ebből 13 000 a ferences könyvtár – mely eredeti helyén, zár alatt volt –, 3 000 a ciszterci rend könyvtára, valamint a helyi könyvtárakból beszállított könyvek. A többi a Hadik-Barkóczy és Zichy Könyvtár anyaga, melyet ömlesztett állapotban vett meg a múzeum. A könyvanyag szétválasztása egy körlevél alapelvei szerint történt. A múzeum munkájához szükséges könyvek a múzeumban maradtak, a többivel a Városi Közkönyvtár tudományos része alapozódott meg.

A könyvészeti ritkaságok (kódexek, ősnyomtatványok, régi könyvek) valamint kéziratok tárgyi vagy személyi kapcsolataik szerint a múzeum gyűjteményében kellett volna, hogy maradjanak. Ennek ellenére a bajai múzeum könyvállományából nemcsak szépirodalmi könyveket vittek el, hanem az összes ősnyomtatványt, régi könyvet is.

Solymos Ede egykori múzeumigazgató szóbeli közlése alapján mindez a következőkben leírtak szerint történt. A háború után, amikor megszűntek az egyesületek, pl. Úri Casino, Ipartestület, ezek könyvanyagát Takáts Endre behordta a múzeumba. Akkor értesült arról, hogy a Hadik-Barkóczy és Zichy Könyvtár eladó. A múzeumbarátok pénzén meg is vette kilóját 1 Ft-os áron. Először pincében tárolták a könyveket, majd később szintén a múzeumbarátok pénzén, polcokat csináltattak három helyiségbe, és itt helyezték el az anyagot. Leltározásuk és rendezésük hosszú időt vett volna igénybe, viszont aránylag gyorsan sikerült néhány ezer szépirodalmi és történeti művet kiválogatni, amiből megnyílhatott a nagyközönség számára a Múzeumi Könyvtár, mely rövidesen önállósult, és Városi Könyvtár néven folytatta munkáját.

1951-ben rendeletileg szabályozták a múzeumok és könyvtárak viszonyát. Az alapelv az volt, hogy a múzeumoknak nem feladata az olvasószolgálat, így személyzete sincs hozzá és a könyvkölcsönzéshez. Egy ideig problematikus volt az évek folytán Bárdos Ferenc által összeállított „bajai anyag” és a dr. Gerő Gyula által összeállított művészeti könyvtár sorsa. A bajai anyag Bajáról és a bajaiak által írott munkákat tartalmazta, a másik pedig az egyetemes és a magyar művészetről írott munkák gazdag tárháza. Mivel feltételezhető, hogy mindkettőt sokan fogják keresni, a könyvtár kapta meg. A „múzeum érdeklődési körén kívül eső” több ezer kötet tudományos anyag egy részét a Könyvtári Központ vette át, más részét az akkor már Járási Könyvtár szállította el.

A múzeumi könyvtár állománya hagyatékok által (Miskolczy Ferenc, Kapocs Nándor, Biczók Sándor, Kőhegyi Mihály) gyarapodik. Sok értékes könyvet kapunk ajándékba is (Rapcsányi László). A legtöbb kiadvány azonban cserekapcsolat útján kerül a könyvtárba. Az országban 35 múzeumtól, levéltártól kapunk a megjelenő könyveikből, melyek elsősorban múzeumi évkönyvek, szakkönyvek.

A múzeum adattára jelenleg több mint 6000 tételt tartalmaz, mintegy 86 000 lap terjedelemmel. A segédgyűjtemény többségében néprajzi tematikájú anyagot őriz. Az amatőr helytörténeti kutatók, gyűjtők anyagai mellett jeles néprajzkutatók (pl. Fél Edit, Dankó Imre, Diószegi Vilmos, Lükő Gábor) kéziratai is megtalálhatóak.

LEGFONTOSABB KIADVÁNYOK

• Sarjadó sorsok. A VIII. Duna–Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14–15.) előadásai. Baja–Kecskemét, 2012.
• Határjelek és hagyásfák. A hetvenedik életévébe lépő Bárth János tiszteletére írott tanulmányok. Baja, 2014.
• Családi csokrok. A IX. Duna–Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17–18.) előadásai. Baja, 2015.
• Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éve született Solymos Ede tiszteletére. Baja, 2017.
• Migráció és hagyományformálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében (Bajai Dolgozatok 22.) Baja, 2018.
• Örökségszálló. A Türr István Múzeum látványtára. Felelős kiadó: Tambura és Gitár Nemzetiségi Egyesület. Baja, 2019.

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK, JELENTŐSEBB IDŐSZAKI TÁRLATOK

• Szűcsmesterség Baján c. időszaki kiállítás; Baja, 2005. márc. 16. Türr István Múzeum
• „Pengve száll a dal” A tambura hagyománya Baján és környékén c. időszaki kiállítás; Baja, 2008. okt. 17. Türr István Múzeum
• „Vetetkeztem anno …” A fényképezkedés alkalmai a bunyevácok körében c. időszaki kiállítás; Bajaszentistván, 2009. szept. 25. Bunyevác Tájház
• A hajósi szentbúcsú sokszínűsége c. állandó kiállítás; Hajós, 2010. szept. 24. Érseki Kastély
• Szőlőkultúra és borászat a Homokhátságon c. állandó kiállítás; Hajós, 2010. szept. 24. Érseki Kastély
• Torba, pregacsa, opletyka. Bácskai szőttesek nyomában c. időszaki kiállítás; Baja, 2010. okt. 14. Türr István Múzeum
• „Két lábnak egy a kaptafája” A csizmadia és a cipészmesterség bajai nyomai c. időszaki kiállítás; Baja, 2011. július 8. Türr István Múzeum
• Isten áldja a tisztes ipart! Mesterség-mozaikok c. időszaki kiállítás; Baja, 2012. október 11. Türr István Múzeum
• Megszentelt mérföldkövek. Fejezetek a Hajós környéki táj vallásos életéből c. állandó kiállítás; Hajós, 2013. március, Zarándokszállás
• Dusnok története és néprajza c. állandó kiállítás; Dusnok, 2014. szeptember, Dusnoki Általános Iskola
• Halászati örökség a Duna mentén c. időszaki kiállítás; Baja, 2016. április 11. Türr István Múzeum

INTÉZMÉNYI KÜLDETÉS, KONCEPCIÓ, TUDOMÁNYOS PROJEKTEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

A Türr István Múzeum a Községközi Műemlékvédelmi Intézet Szabadka és a Szabadkai Városi Múzeum együttműködésével, partnerségével Együtt a közös jövőért, közös kulturális örökségünkért című projektjét 2018. január 1. és 2020. június 30. között valósította meg. A 234 843,5 eurós támogatási fejlesztés célja, hogy megőrizze a magyarországi Bács-Kiskun megye és a szerbiai Bácska területén található közös régészeti, képzőművészeti, történeti, műemléki kulturális örökségelemeket, valamint, hogy példát mutasson a fenntartható használatra a közösen megrendezett nyilvános eseményeken, kiállításokon, workshopokon, idegenforgalmi programokon és a közös szakmai, műemlékvédelmi, műtárgyvédelmi tevékenységeken keresztül. A megvalósított programok közvetlenül két ország három célközönséget szolgálják:

• A közgyűjteményi, műemlékvédelmi szakembereket, akik számára többek között két, az épített örökségről szóló konferenciát rendeztek, két szemináriumot az új restaurálási módszerekről. Hét oltárképet restaurálnak, amelyet vándorkiállítás keretében mutatnak be, valamint a Barokk Bácska közös történeti, művészettörténeti, műtárgyvédelmi kutatás eredményeit két monográfiában publikálták.
• A látogatókat, akik hat közösen kialakított kulturális útvonalat élvezhetnek, „Történelmi Séták” és a „Barokk Bácska vallási emlékei” témakörökbe csoportosítva. A látogatók megtekinthetik a vándorkiállítást, részt vehetnek a felújított látvány-restaurátor-műhelyben megtartott nyilvános workshopokon, ahol restaurátorművészek mutatják be munkájukat.
• A fiatalabb generációkat, akik közül a kisiskolások számára 14 múzeumpedagógiai foglalkozást tartanak, a tizenévesek pedig nyári táborok programjainak keretében közelebbről megismertetik a régió kulturális örökségével, a közös műemlékvédelmi, műtárgyvédelemi munka örömével.

Nemzetiségi bázisintézményként, Észak-Bácska területi múzeumaként intézményünk szolgáltatásaival, információs rendszerével, szakmailag jól felkészült munkatársaival Észak-Bácska és Baja város egyik legjelentősebb intézménye. E besorolásában állami feladatai keretében többek között területileg illetékes múzeumként régészeti szaktevékenységet végez, nemzetiségi bázisintézményként a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi és térségi, három járásra kiterjedő tevékenységek koordinálását, szakmai támogatását s gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat.

Egy intézményközi kapcsolat keretében 2020 tavasztól őszig az ausztriai Schallaburg Kastélyban megvalósuló The Danube – people, treasures & cultures from the Black Sea to Schallaburg Castle című, a Duna-menti népesség kultúrtörténetét – a Fekete-tengertől a forrásig – bemutató időszaki kiállításra kölcsönöztünk műtárgyakat.

MÚZEUMPEDAGÓGIAI, ISMERETÁTADÁSI, OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

A Múzeum néprajzi tematikájú múzeumpedagógiai órái többnyire a látványtár gyűjteményi egységeinek megtekintésével kezdődnek, majd ezt követi egy elméleti és gyakorlati foglalkozás.[6] A bajai múzeumi gyermekfoglalkozásainak elsődleges célja, hogy olyan – a múzeumi gyűjteményeire alapozott – hiteles tudást adjon át az óvodások, iskolások részére, amely az óvodai, iskolai tananyagra építve, azt kiegészítve nyújt többlet információkat és élményt a múzeumba látogató gyerekeknek. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak tényszerű adatokat adjunk tovább a gyerekeknek, hanem az eredeti műtárgyak bemutatásával, ’elsőkézből’ szerezzenek tapasztalatokat, és ezt a tudást minél alaposabban elmélyítsék, különféle kommunikációs eszközök alkalmazásával. A múzeum néprajzos muzeológusa aktívan részt vesz az intézmény múzeumpedagógiai óráinak összeállításában, koordinálásban és megtartásában.

Terveink között szerepel a látványtárban található műtárgyak feldolgozásához az általános iskolás korosztály részére egy foglalkoztató füzet összeállítása. A múzeumpedagógiai órák, vagy akár a látogatók részére eddig olyan két oldalas, fénymásolással könnyen sokszorosítható feladatlapok készültek (karácsony, húsvét és gazdálkodás témakörében), amelyeknek kitöltéséhez a gyűjteményben elrejtett tárgyak (pl. húsvéti tojások, karácsonyi díszek) és egyéb termények (pl. átlátszó, lezárt üvegben elhelyezett gabonanövények) megkereséséhez kötődik.

Az egyik bajai branding és reklámügynökség közreműködésével most készült el egy – a kiterjesztett valóság (angolul audmented reality, röviden: AR) elemeit felhasználó – gyűjteményismertető kiadvány. A nyomtatott katalógus segítségével a látogatók látványelemekben bővelkedő megjelenítésben, élménygazdagabban szerezhetnek bővebb információkat a látványtárban bemutatott kiemelkedő műtárgyakról.

Kothencz Kelemen meghívott előadóként rendszeresen tart előadásokat Tárgyi és szellemi kulturális örökség Baja környékén tematikában a bajai Eötvös József Főiskolán, a dr. Keve Gábor által vezetett Helyi érték kurzus keretein belül.

FÍLIÁK, TÁJHÁZAK, KIÁLLÍTÓHELYEK

Az intézményhez tartozik a Bunyevác Tájház. (Baja 6500. Pandúr u. 51.)[7]

---