Cseri Miklós – Kemecsi Lajos – Veres Gábor
Néprajz a magyar közgyűjteményekben
A szaktudomány szerves és komoly szegmensét jelentik a néprajzi gyűjteménnyel rendelkező magyarországi múzeumok. Gyűjteményeik, eredményeik, problémáik egyaránt alapvető jelentőséggel formálják a szélesebb néprajzi terület minőségét is. Nem túlzás azt leszögezni, hogy szinte mindazt, amit a magyar nép hagyományos műveltségéről, ennek alakulásáról tudunk, nagymértékben a múzeumokban őrzött forrásanyagnak köszönhető. Az országhatárokon túli múzeumokban őrzött, magyar vonatkozású néprajzi gyűjtemények, valamint a határon inneni és túli szabadtéri néprajzi gyűjtemények és tájházak gyűjteményei, természetesen az ott dolgozó szakemberekkel egyetemben szerves részei a közös szaktudományi körnek. Helyzetük alapos megismerése elengedhetetlen a szaktudomány hiteles összképéhez a nemzetközi diskurzus jelenségeire is ügyelve.
A Magyar Néprajzi Társaság századik évfordulója alkalmával 1989-ben megjelent egy összefoglalás: Néprajz a magyar múzeumokban címmel. Ebben a centenáriumi kötetben 21 tanulmány keretein belül ismertették az akkori néprajzi muzeológia jeles személyiségei az általuk vezetett vagy ismert két országos múzeum és a 19 megyei múzeumi szervezetben folyó néprajzi muzeológiai munkát és eredményeket. A kötet főbb megállapításai a tanulmányok heterogén összetétele, témakibontása és minősége ellenére napjainkban is meghatározók, de nyilvánvaló, hogy e magyar nyelvű tanulmánykötet nem ment fel az alól bennünket, hogy az utóbbi három évtized és az aktuális magyarországi múzeumi szférában tapasztalható változások ismeretében a néprajz közgyűjteményi helyzetének elemzését elvégezzük. Nagy örömünkre szolgál jelezni, hogy magyar szaktudomány két múzeumi központi intézménye a Néprajzi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezésében megtettük az első lépéseket az 1989-től napjainkig tartó hazai és határainkon túli néprajzi múzeumi helyzet összefoglaló igényű felmérésének és kötetbe való szerkesztésének munkálataiban. Erre a helyzetértékelésre feltétlen szüksége van a magyar szaktudománynak, hiszen a különböző kultúr- és tudománypolitikai szempontú átszervezési kísérletek, a közel fél évszázadig működő korábbi regionális megyei múzeumi hálózat 2013-ban lezajlott átalakítása, a szaktudomány akadémiai kutatóintézete körüli formációs folyamatok arra kényszerítik a néprajzi muzeológiát és az annak keretet adó múzeumi egységeket, hogy a sokszor nem kívánt változásokhoz is flexibilisen, az értékeket megtartva tudjanak alkalmazkodni. Tovább >>